Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 79 alárendelt jelentőségű kisebb területek részben vagy egészben vízáteresztő jellegűek. A SebesKörös vízrendszerében a Jád, a Drágán és a iS'ebes-patak vízgyűjtője is teljesen vízzáró jellegű, továbbá ugyancsak ilyen a Berettyó-folyó Bisztra navű mellékvizének kristályos palán felépülő vízgyűjtője (Rézhegység). A Szamos vízgyűjtőjéből csupán az Ilosvai- és Almáshegység területe, továbbá a Nagy-Szamosnak a Radnai havasokból eredő mellékvölgvei tekinthetők félig, illetőleg egészen áteresztőknek, míg a többi területrész vízzáró. Ugyancsak vízzáró jellegű az Avashegység, tehát a Tur- és Tdlnu-patak vízgyűjtője. Habár az О 11 felső szakaszán a baloldali mellékvizek egy része kárpáti homokkőövezetből táplálkozik,, az Olt-folyó Málnásfürdő feletti vízgyűjtője vízzárónak vehető, s csupán egy-két kisebb baloldali patak vízgyűjtője tekinthető — önmagában — félig áteresztőnek. 2. Féli g-á tere.sztő felszín jellemzi Kárpátalját. A Máramarosszigetet és az ungvölgyi Perecsenyt összekötő egyenes választóvonalnak tekinthető; a tőle északra fekvő kárpáti homokkőövezet félig áteresztő, míg a választóvonal ós a Tisza közötti terület vízzáró. Ugyancsak félig-áteresztő a Tisza forrásvidéke is. Minthogy a kárpátaljai tározási lehetőségek mind az előbb említett választóvonaltól északra esnek, azt mondhatjuk, hogy Kárpátalja területét a tározás tekintetében félig-áteresztő jellegűnek kell venni. Az I z a vízgyűjtőjének felső- és jobboldali része félig-áteresztő, míg a többi vízzáró. A V i s ó vízgyűjtőjéből csak a Vasérvölgy egy része tekinthető vízzárónak, míg a többi mellékvíz és az ogész vízgyűjtőterület együttes jellege félig-áteresztő. Itt látszólag ellentmondás mutatkozik, ha azt nézzük, hogy a Visó vizének tekintélyes hányadát a Radnai havasok teljesen vízzáró kőzetekből felépített északi lejtőjéről kapja. Ez szemléletes példája annak az esetnek, amelyben a v ízhozameloszlás tekintetében nem a kőzet minősége döntő, mert a kőzet vízzárása ellenére a Radnai havasok kivételes magasságából a vízhozam bizonyosfokú kiegyenlítődése származik, mégpedig a szilárd halmazállapotú csapadék késői olvadása révén, ami végeredményben szintén természetesen tározódásként fogható fel. Ez a magyarázata annak, hogy a vízjárás jellegét tekintve a Visó majdnem megegyezik azokkal a kárpátaljai vízfolyásokkal, amelyek teljes kiterjedésükben a félig-áteresztő jellegű kárpáti homokkő övezetében fekszenek. Az erdélyi vízzáró jellegű vízgyűjtők felsorolásakor már megemlítettük azokat a — kivételesnek mondható — területrészeket, amelyek félig-áteresztőek. 3. Vízáteresztő jellegűek a Szamos vízgyűjtőjének fentemlített kisebb területei továbbá a Gy

ergyói-havasokban lévő kisebb mészkőterület. Ilyen a Bétós-patak vízgyűjtője, míg a szomszédos Kis-Békás-i)a,tak völgye, a mészkőre települő homokköves és palás fedőrétegek következtében már csak félig-áteresztőnek tekinthető. Noha pusztán a földtani viszonyok — amint láttuk — nem fedik teljesen a vízjárás tekintetében való értékelést, mégis nagyobb kiterjedésű területre tájékoztatásul szolgál a LÓCZY-TELEKI—PAPP-féle földtani térkép, vagy BOGDÁN FY hidrológiai térképe.™ 2. A másik szemszög, amelyből a geológiai viszonyokat vizsgálni kell, az, hogy milyen módon és mértékben befolyásolják közvetlenül a létesíthető tározóteret. Az e végből szükséges geológiai kutatások általában két irányban ágaznak el; egyrészt a statikai és szilárdságtani viszonyok tisztázására, másrészt pedig a nyomás alatti víz vezetőképesség meghatározására irányulnak. a) Az egész vízgyűjtőterületre kiterjedő vizsgálatok célja a hordái ék mozgás félderítése és ebből a medence várható feltöltődési sebességének számítása, illetőleg becslése. 1

6 A Magyar Birodalom és a szomszédos országok határos területeinek földtani térképe. Méretarány 1 : 900.000. Szerkesztette LÓCZY LAJOS dr. : Budapest, 1890-1910. Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság, Budapest 1922. BOGDÁNFY ÖDÖN : A vízierő. I. kötet, 170. rajz; Magyarország átnézetes hidrológiai térképe. Méretarány kb. 1 : 7,000.000.