Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

48 MOSONYI ICMIL bályozó, továbbá a fenékkiürítő berendezések. A völgyelzáráshoz tartozónak tekintjük a gát környezetét, azaz a létesítésére kiszemelt vólgyszűkület határoló hegyrészleteit is. Tágabb értelemben a tározó szerves alkotórészének tekinthető még a tározásba bevont egész vízgyűjtőterület is. minthogy egyrészt geológiai, domborzati és egyéb struktúrájától függ — azonos meteorológiai viszonyok között — a tározásra rendelkezésre álló vízmennyiség, másrészt pedig esetleg ezen is szükség lehet olyan müvek létesítésére, vagy munkálatok végrehajtására, amelyek a tározással kapcsolatosak, vagy annak érdekében történnek. így például a vízgyűjtőterület olyan mellék völgyeiben, ahol a kőzet puhább és lazább szerkezetű, tehát nagyobbmértékű a hordalékképződés, a medence feltöltődésének megakadályozása, illetve csökkentése végett hordalékfogó gátakat célszerű építeni. A vízgyűjtőterület munkálatai körébe esik az erdősítés, vízmosáskötés, stb. A völgyzárógát kialakításának legfontosabb két szempontja a gát anyagának megválasztása és a gát statikai megoldása, azaz annak eldöntése, hogy a gátra ható erők miképen liárítandók át a környezetre: az alaptalajra és a völgy oldalfalaira. Ezeknek az alapvető szempontoknak a kivizsgálása és a helyes gáttípus megválasztása függ a gátnak a tározás érdekében szükséges magasságától, az elzárásra alkalmas völgyszorulat szelvényétől, de Iegfőképen az elzárás környezetének geológiai viszonyaitól. Mind a gát anyagának, mind típusának kialakítása tekintetében igen sok változat lehetséges és alakult ki az eddigi építési gyakorlatban; ezeknek a kérdéseknek a részletesebb tárgyalása azonban nem tartozik a jelen tanulmány keretébe. Medencén a felduzzasztott víztől nedvesített völgyrészietet és közvetlen környezetét értjük, a tározás érdekében beépített műtárgyakkal és egyéb műszaki létesítményekkel — például rézsűburkolatok, cemeûtbesaj tolások stb. — együtt. 3. A tározó hasznos befogadóképessége. A tározótér kihasználhatóság szempontjából több részre osztható ( 1. ábra). A rendes duzzasztási vagy tározási szint és a normális kiürítési szint közötti rész a medence hasznos térfogata. A rendes — normális — kiürítési szint és az üzemvízlebocsátó szintje közötti medencerész, amelyet csak kivételes esetekben használunk ki és tulajdonképen a hidrológiai méretezés biztonsági tényezőjeként fogható fel, a biztonsági tér: a benne foglalt vízmennyiséget szokás vastartaléknak is nevezni. A fentemlített két térfogatrész összege a medence üzemi terének vagy befogadóképességének nevezhető, minthogy a benne foglalt vízmennyiség a tározó működési célja, azaz üzeme érdekében kihasználható. Ez alatt van a holt-tér, amely ugyancsak két részre oszlik, mégpedig a fenékkiürítő feletti és alatti térfogatra. Az üzemvízlebocsátó és a fenékkiürítő között van a kiüríthető, ez alatt pedig a ki nem üríthető holt-tér. Ha az üzemvíz lebocsátása a gáttestbe épített csővezetéken át történik, akkor különböző okokból nem mind'g célszerű a vízlebacsátást egészen addig folytatni, amig a vízszín az üzemvízlebocsátó szintjéig leapad, hanem az üzemvízvezetéket már egy felette levő meghatározott magasságú vízszín elérésekor el kell zárni. A többi víz szükség esetén csak a fenékkiürítőn át bocsátható le. Ilyen esetben tehát az üzemi tározóteret alulról az üzemvízlebocsátó feletti J m magasságú rendkívüli kiürítési szint határolja. (A dm magasság megállapítása függ az üzem vízvezeték szájának méreteitől és kialakításától, továbbá a vízszín feltételezhető hullámzásának mértékétől.) Több aktív vízgazdálkodási érdeket — öntözés, vízerőhasznosítás, hajózás stb. — felváltva vagy egyidejűleg kiszolgálhat ugyanaz a medencerész, de a passzív vízgazdálkodás: az árvédelem érdekében — igen kivételes esetektől eltekintve —, egészen külön részt kell fenntartani, amely egyéb igény kielégítésére nem használható. A tározókat általában a hasznos térfogatuk alapján szokás összehasonlítani, s így el kell döntenünk,