Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának beszámolója 1945. és 1946. évi működéséről

1945—46. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL Külső felvételezésre csak az 1945. év második felében kerülhetett sor, ekkor is csak a legkorlátozottabb mértékben. Míg a teljesen szétzilált viszonyok között vergődő szombathelyi és székesfehérvári hivatal felvételezésekre nem is gondolhatott, a harcoktól megkímélt pécsi hivatal 5 kisebb felvételt végzett (VII. táblázat). Részben az új, részben korábbi felvételek megmaradt adataira támaszkodva indult meg a belső tervezőmunka. A szombathelyi, székesfehérvári és debreceni hivatal ebből se vehette ki részét, annyira lefoglalta minden idejét a teljesen feldúlt hivatal helyreállításának kevésbbé tetszetős, de annál több kitartást és ügyszeretetet kívánó munkája. A hódmezővásárhelyi hivatal 2 vízrendezési tervvel és egy fahíd-tervvel, a buda­pesti 6 tervvel, a pécsi 7 tervvel (részben vízrendezések, részben vízhasznosítások, köztük egy 320 kat. holdas tógazdaságé), végül a ?niskolci hivatal 10 tervvel (nagyrészt Heves vármegyei kis rizsöntözések számára) szerepel az összesített eredményben. A legkiemel­kedőbb tervezési munkát kétségtelenül a budapesti hivatal végezte. Tervei között nagyobb jelentőségűeket is találunk, köztük a Szár vágy-patak és a Körös-ér egy szakaszának vízrendezési tervét, amelyek kereken 200.000 m 3 földmozgósítást irányoznak elő. Bármily csekély is ez a teljesítmény a megszokott arányokhoz képest, mégis a munka megkezdésére, sőt helyenkint már erőteljesebb lendületre mutat. Annál szomorúbb képet kapunk a kiviteli munkák terén (VIII. táblázat). A hódmezővásárhelyi hivatalnál erre egyáltalában nem nyílt lehetőség, a szombathelyi hivatal mindössze a sárvári Rába­híd partbiztosításának legsürgősebb javítási munkáit végeztette el (mintegy 100 m 3 kőmunka). A budapesti hivatal csak Budakalászon tudta egy jelentéktelen kis javítási munkának a költségeit fedezni. A pécsi hivatal egy mederjókarbabelyezési munkát foly­tatott. A debreceni hivatal két jelentéktelen kis medertisztogatást végzett, míg a miskolci hivatal 4 munkahelyen, szűk keretek között, nagyobbrészt magánosok költségén, csak a legszükségesebb fenntartási munkák lebonyolítására gondolhatott. A székesfehérvári hivatal teljesen zilált viszonyai ellenére az év folyamán mintegy 35 km hosszú meder­szakaszon végeztetett kisebb tisztogatást, e mellett Ozorán kiemelt a Sióból egy elsüllyedt sárhajót, továbbá ugyanitt eltávolította a felrobbantott közúti vasbetonhíd roncsait, majd részben lakható állapotba helyezte az ozorai és a mezőkomáromi csatornaőrházat. A győri hivatal 16 helyen végzett kisebb munkálatokat (kisebb hídroncs, illetve vízfolyási akadály eltávolítása, műtárgyak kijavítása, 4 fahíd építése a Bakonyéren). A Zagyva­szabályozás Építési Kirendeltsége részben kézimunkával, részben gépi kotrással szxík keretek között folytatta a Zagyva mederrendezését. Az év legnagyobb földmozgósítása egy hivatal körzetében mindössze 8.752 m 3 és a kiviteli munkákra fordított legnagyobb összeg 45.000 Ft-al volt egyértékű. Valóban, a kultúrmérnöki szolgálat legszomorúbb évére tekinthetünk vissza. 1946-ban örvendetesen változik a szolgálat működésének képe, jóllehet az infláció, majd a stabilizáció pénzszűkös időszaka rendkívül megbénította a munkát. A külső felvételezés nagyobb lendületet vett. Az élen a budapesti hivatal áll 17 kisebb-nagyobb felvételével, utána sorban következik a hódmezővásárhelyi 11, a miskolci 8 és a győri 7 felvétellel. Még a legjobban megtépázott két hivatal, a szombat­helyi és a székesfehérvári is bekapcsolódott már a munkába. A korábban végzett felvételek eredményeinek időközben történt felkutatása és az új felvételek lényegesen megnövelték a tervezési munka lehetőségeit, amelyeket a hivatalok általában igyekeztek is alaposan kihasználni. Az élen a miskolci és budapesti hivatal áll. Az előbbi több vízfolyás, köztük a Mánta-, Iványi- és Tekerő-patak jókarba­helyezési tervét dolgozta ki kereken 29.000 kat. hold érdekeltségi területtel, e mellett számos hevesvármegyei kis rizsöntözésnek is kidolgozta a terveit, jóllehet mérnök­személyzete kicsi. A budapesti hivatal nyújtotta voltakép a legeredményesebb tervező­munkát — igaz, hogy a legjobban volt ellátva mérnökkel. Elkészítette több vízfolyás, 3

Next

/
Thumbnails
Contents