Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának beszámolója 1945. és 1946. évi működéséről

1945 — 46. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL 19 a szolnoki II. sz. tárháznál két emelet beüvegezése és a gépi berendezések üzembehelyezése. Ugyanakkor a kis tárházak épületkárainak helyreállítása és berendezéseik pótlása is annyira előrehaladt, hogy a tárolás bennük ismét lehetségessé vált. 1946 második felében a Gabonatárházak Központi Építésvezetőségének teendőit és ideiglenesen személyzetét az Építési- és Közmuknügyi M misztérium vette át. A fenntartási és helyreállítási munkák addig sem tartoztak a vízügyi műszaki főosztály hatáskörébe, így a hivatal működése a vízügyi műszaki főosztály szempontjából 1946 második felében megszűnt. 1946 augusztus 1-től az építés kéfltségeit már a Közmunkaügyi Minisztérium fizette. d) Vízerőügyi Hivatal. A fegyverszünet után a Yízerőügyi Hivatal működésének teljes átállítása vált szükségessé, mert a hivatal 1943. és 1944. évi munkái kizárólag olyan területekre vonatkoztak, amelyeket a fegyverszüneti szerződés, illetve a párizsi béke Magyarországtól ismét elcsatolt. Budapest ostroma után a hivatal, alighogy némileg rendezte helyiségeit, a terveket és irattári anyját a Szövetséges Ellenőrző Bizottság utasítására összeállította és átadta a Kárpátaljára és a Visó völgyére vonatkozó egész anyagot. Ettől függetlenül is az ország mai határain túli területre vonatkozó munkálkodás eredményét lezárta. Ezután a Magyarország területén lévő vízerőlehetőségek módszeres vizsgálatába fogott. A tanulmányozás azt eredményezte, hogy a közhiedelemmel szemben Magyarországon jelentékeny vízerőlehetőség van. Az ország elméleti vízerőkészlete évi 7-5 milliárd kWóra, amiből 1-5 milliárd kWóra műszakilag jól kihasználható, ebből pedig a közeljövő gazdasági viszonyai alapján évi 10 milliárd kWóra gazdaságosan használható ki. A vízerőlehetőségek közül a hivatal részletesebbe л foglalkozott a Soroksári Dunaág felső torkolatánál és a Sió folyamatban lévő csatornázásával kapcsolatban mutatkozó lehetőségekkel. Szakvéleményt, illetve jelentést adott a hivatal a béketárgyalások előkészítésével kapcsolatban, továbbá a Dráva vízerőlehetőségeire, a Maros vízerejére és a Tisza-csatornázással adódó lehetőségekre vonatkozóan, végül a tiszalúci vízerőtelep bővítése ügyében és a rábakecöli erőmű ügyében. A hivatal főnöke az 1946. évi szeptemberi párizsi Nemzetközi Műszaki Kongresszuson, továbbá itthon több közleményben és előadásban ismertette a magyar vízerőlehetőségeket. A hivatal költségei 1946 augusztus 1-től december 31-ig: 4.621 07 Ft a rendes kiadások, és 40.258-24 Ft a beruházások rovatán. e) Tervezések. Az ügyosztály személyzetének egy része a minisztériumban közvetlenül is foglalkozott tervezésekkel. Elsősorban itt készült el a tiszap alkonyai hajózsilip és a siófoki vízlépcső műtárgyainak megépítéséhez szükséges minden terv. Az ügyosztályon működő tervezési csoport legjelentősebb munkája a DunaTisza csatorna tervezése volt. Ez a tervezés 1946 végéig annyira haladt, hogy a csatorna nyomvonala és elrendezése teljesen kialakult és így a közvélemény tájé-