Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - V. A víziügyek a dunai államokban

122 VÍZIÜGY EK A DUNAI ÁLLAMOKBAN Noha Ausztriában két műegyetem (Bécs és Grác) és a mezőgazdasági főiskola kultúrmérnöki osztálya nevel szakképzett vízimérnököket, sok más főiskolai képzettséget kívánó, vertikálisan tagozódott szakhoz (pl. orvosi, közigazgatási) hasonlóan vízimérnöki vonatkozásban is kívánatos, hogy jól képzett segítőtársak könnyítsék meg az okleveles mérnökök munkáját. Nem helytálló az a felfogás, hogy a mérnöki tudomány diplomával védett monopóliuma legyen a mérnökök közösségének. Hiszen a gyakorlat világosan megmutatta, hogy vízerőtelepek ós ivóvízmű vek bizonyos üzemi feladatainak ellátásához, a vízrajzi ós vízügyi szolgálat számos teendőjének elvégzéséhez, stb. nincs szükség tudományosan képzett oki. mérnökökre, de kiváló hasznát lehetne venni a vizépitéstanban járatos technikusoknak. A tanterv szerint a vízépítési tagozat két felső évfolyamának tananyaga: kultúrtechnika, mezőgazdaságtan és növénytermelés; hidrologia, alapozás, folyószabályozás és víziutak, ivóvízellátás és szennyvízkezelés, vízerőművek. A szorosanvett vízépítési tárgyak mellett szerepelnek a segédtudományok (mennyiségtan, ábrázoló mértan, fizika, vegytan) és néhány más alapismeret (geodézia, sztatika, híd- és vasbeton, út- és vasútépítés, építőgépek, építési üzemtan), végül az általános műveltség tantárgyai (hittan, német és angol nyelv, jogi ismeretek, történelem, földrajz) egészítik ki a tantervet. (Hetenkint 45, egyenkint 45 perces óra.) A középiskoláktól eltérően a házi feladatok jelentősége alárendelt, a tanítás súlypontja az iskolai órákra esik. Az iskola célkitűzése szerint a végzett, kiképzett növendék legyen felettesének „jobbkeze", — nem elméleti kérdések megoldásában, hanem egyes zárt gyakorlati feladatok megoldásában. Aki pl. rövid idő alatt be tudja magát dolgozni vízerő- vagy vízművek vezetésébe, képes egyszerű részletek tervét elkészíteni (nem rajzoló!) és tud bánni a különböző műszerekkel. Tehermentesítse mérnökét oly mértékig, hogy az hivatásának felelősségteljes és komoly részét elaprózódás veszélye nélkül végezhesse. Természetesen semmi akadálya sincs annak, hogy a kivételes tehetség vasszorgalommal átlépje ezt a keretet és előbbre haladjon, ámbár a mérnöki cím Ausztriában a jövőben époly védett lesz, mint 1938 előtt volt, mert a mérnöki cím képzettségi fok megjelölése. Az első évfolyam (12 hallgató) 1948 nyarán végez. A tagozat további fejlődése attól függ, hogy mikor jut, — a tervek szerint a dunamenti Enns városkában, — önálló otthonhoz és kísérleti ill. gyakorlótelephez az új iskola. Lenkei Tibor. CSEHSZLOVÁKIA. A 25 esztendős prágai Hidrológiai Intézet. D. C. 354.81 : 55Г48 : 627'1 (437). A köztársaság első elnökéről, Masaryk G. Tamásról, elnevezett csehszlovák központi vízrajzi intézet 1945-ben ünnepelte negyedszázados fennállását. (Az intézményesen megszervezett vízrajzi szolgálat természetesen sokkal régebbi keletű: a fejlett vízgazdálkodású cseh medencében 1875ig nyúlik vissza. Így Európa egyik legnagyobbmultú vízrajzi intézetéről van szó, amely a hidrometria egyik úttörő nagyságát, Harlachert, adta a tudománynak és 11 évvel előzte meg a Vízrajzi Osztály felállítását.) A jubileum alkalmából kiadott szerény füzet

1 tömören összefoglalja mindazt, amit az intézetről tudnunk kell. A köztársaság megalakulásakor a bécsi Hydrographisches Zentralbüro, ill. a budapesti Vízrajzi Osztály és, — bizonyos tekintetben —, а Magyar Meteorológiai Intézet ügykörét a Prágában felállított Hidrológiai Intézet vette át. 1925-ben szervezték meg a Hidrotechnikai Intézetet és a két intézményt közös vezetés alatt egyesítették. Az intézet 860.000 a. P költséggel épült székházát 1930-ban adták át rendeltetésének. A korszerűen berendezett tágas hivatali helyiségeken kívül helyet kapott 1 KOVÁÍllK F.: Státní icstavy hydrologicky a hydrotechnicky T. G. Masaryka. Prága, 1946. 39 oldal, 12 képpel. Orosz-, angol- és francianyelvű kivonattal.