Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - VI. Kisebb közlemények

52 KISEBB KÖZLEMÉNYEK de la Hongrie) nemcsak meglévő víziútjainkat, hanem a nagyszabású jövő elgondolásokat, elsősorban pedig a Duna—Tisza-csatorna tervét ismerteti. Aubert J. a francia víziutak tárgyalásával kapcsolatosan a belhajózás terén felmerülő néhány új gondolattal és javaslattal foglalkozik. (L'évolution des idées en matière de navigation intérieure.) 11. csoport. (3 tanulmány.) Távhírközlés. 12. csoport. (2 tanulmány.) A gyártott javak szétosztása. 13. csoport. (5 tanulmány.) Vegyes műszaki kérdések. D) A mérnökök és technikusok helyzete a világon. 1. csoport. (6 tanulmány.) A mérnökök és technikusok jelenleg működő nemzetközi szervezetei. A vízimérnököt az Energia-Világkonferenciák Központi Hivatalának beszámolója érdekelheti. 2. és 4. csoport. (5 tanulmány.) A mérnök jogai és kötelességei, szociális feladatai. Kiemelkedik közülük a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal jelentése. (Intern. Labour Office: The social and economic role of Engineers and techniciens.) 3. csoport. (11 tanulmány.) Mérnöknevelés és gyakorlati kiképzés. A benyújtott jelentések különösen francia szemszögből világítják meg a kérdést, — a Direction de l'Enseignement Technique és a Fédération des Associations et Sociétés Françaises d'Ingénieurs tanulmányai, — de egy-egy amerikai (Grinter L. E.) és belga (Devalkeneer I.) hozzászólást is találunk köztük. 5. csoport. (Csupán szóbeli tárgymegvitatás.) Mérnökök és technikusok nemzetközi cseréje. A Műszaki Világszervezet megalakításáig a nagygyűlés ideiglenes szervezetté alakult át, amely Conférence Technique Internationale —• World Engineering Conference néven Párizs székhellyel működik. A nagygyűlésen magyar részről két szakelőadás hangzott el: Dr. Széchy Károly Magyarország közúti hídjainak újjáépítéséről tartott angolnyelvű előadást, e cikk szerzője pedig Magyarország vízierőiről készült tanulmányának (Report on Hungary's Water-Power) és a Tisza-csatornázás tervének ismertetése kapcsán rámutatott az öntözés, vízierőhasznosítás és hajózás magyar vonatkozású összefüggéseire. A Kongresszussal kapcsolatban rendezett kirándulások közül vízügyi szempontból különösen figyelemreméltó volt az, amelyet a Francia Középhegységbe (Massif Central) vezettek. Ezen a tanulmányúton a résztvevők néhány, a Truyère és a Dordogne folyón épült, ill. jelenleg épülő, világviszonylatban is nagyszabású vízerőművet és völgyzárógátat tekintették meg. (Sarrans völgyzárógát és erőmű;

1 Brommat-i vízerőmű,

1 Bort les Orgues művek, L'Aigle völgyzárógát és erőmű.) A PÁRIZSI ÉPÍTÖTECHNIKAI INTÉZET. (Institut Technique du Bâtimevt et des Travaux Publics, Paris.) írta: dr. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁB. Franciaországban a hatóságilag engedélyezett szerkezetek és szigorú előírások helyett az építőgyakorlat legfőbb szabályozója a tervező és az építő erkölcsi és anyagi felelőssége. A gazdasági verseny nem engedi meg, hogy ez a felelősség ősrégi, túlméretezett szerkezeti megoldások alkalmazásában keressen megnyugvást, hanem állandóan újabb és takarékosabb megoldások keresésére sarkalja a mérnököket. Ezért vetnek olyan nagy súlyt a francia mérnöknevelésben az elméleti tárgyak tanítására, és ezzel függhet össze a franciák kiválósága a sztatikában. De a legszellemesebb szerkezet állékonysága vagy gazdaságossága is megdőlhet az anyag vagy 1 Lásd: Vízügyi Közlemények, 1936/2. szám.