Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - IV. Dr. Széchy Károly: A budapesti Kossuth-híd alapozása

A KOSSUTH-HÍD ALAPOZÁSA 45 A mederpillérek száma az eredeti terv szerint csupán hat lett volna. De mivel a szerkezetekhez szükséges faanyagot nem sikerült biztosítani, és ami megvolt, annak nagyrészét is állandóan, még a felhasználás előtt igénybevették, a hétnyílású fahídból kilencnyílású, nagyrészt vashíd lett 3x27-5-[-55+80+55+3x27-5 m nyílásbeosztással (3. ábra). Kétségtelen, hogy ez a nyílásbeosztás jéglevonulás szempontjából — különösen a partok mellett — nem kedvező, mert a három szélső nyílás túlságosan kicsiny. Ezért tervbevettük, hogy amint lehet, a második és harmadik nyílást mindkét part mellett egyesítjük és helyettük egy-egy újabb 55 m-es alsópályás szerkezetet építünk a hídba, a legszélső nyílások faszerkezetét pedig egy-egy felsőpályás kis vasszerkezettel cseréljük ki. A nagyszámú pillér okozta szelvényszűkülés miatt számolni kell a meder kimélyülésével, ami valószínűleg a pillérek melletti kőhányás állandó pótlását teszi majd szükségessé. Az építés óta eltelt év erre a kérdésre még nem adott választ, mert a Duna vízjárása igen alacsony volt. Mindenesetre igen fontos a pillérek melletti mélységek állandó ellenőrzése. Az eddigi mérések még nem mutatnak komoly kimélyülésre. Megállapítható, hogy a leírt építési móddal sikerült a rendelkezésre álló rövid idő alat,t a hidat a kétes értékű cölöpözött jégtörőknél sokkal állandóbb jellegű és biztosabb betonpillérekkel megépíteni.