Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - IV. Dr. Széchy Károly: A budapesti Kossuth-híd alapozása

A KOSSUTH-HÍD ALAPOZÁSA 43 A pillérnek a +4-0 m sík fölötti része anyagmegtakarítás és súlycsökkentés céljából üregesen készült. Sikerült elérni, hogy a legnagyobb talaj igénybevétel nem haladja meg az 1-7 kg/cm

2-t, amely érték közvetlenül a kavicsos mederfenéken is megengedhető. Ha csak a cölöpök teherviselését tekintenénk, akkor egy cölöpre 100 t terhelés jutna, ami szintén megengedhető. Egyébként a cölöpök főként a vízszintes erőhatások (jégnyomás, víznyomás) felvétele szempontjából fontosak, ezért a csövek belsejét is kibetonoztuk. A pillérek felső részének építéséről nincs különösebb említeni valónk. Anyaguk 170 kg/m

3 cementtel és úsztatott kövekkel készített döngölt beton. A pillérek elől szögvaséivédőt kaptak. A parti pilléreket facölöpözésre állítottuk az alsórakparti partfal háttöltésében. A hídfők síkalapozással épültek. Az építési idő rövidsége miatt úgyszólván minden pilléren egyidőben kellett dolgozni (7—9. kép) és a mintadeszkázatot vagy állványzatot legfeljebb kétszer lehetett felhasználni. Az egyes pilléreknél lévő munkahelyeket pontonokra szerelt úszó munkahídról szolgáltuk ki, amely gyorsan és kevés faanyaggal volt elkészíthető. Az első cölöpöt július 4-én vertük le a mederbe és december hó 1-ére, tehát öt hónap alatt, 8 mederpillér és összesen 10.000 m

3 beton készült el, ami rendes békekörülmények között is igen nagy teljesítmény. A Kossuth-hid mederpilléreinek sülyeszlö állványzata. Lowering scaffotd of riverbed -piers of the „Kossuth. " bridge.