Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának munkaterve

MUNKATERVE 17 további 240.000 kat. hold öntözését valósithatjuk meg. Az e célból szükséges főművek építésére 30 millió pengő költséget irányoztunk elő. 3. A Duna folyam Budapest—Baja közötti szakaszán több öntözéses szivattyútelep építését tervezzük. A Dunának jelentős kisvízmennyisége van, amelyből 60 m

3/mp mindenkor akadály nélkül felhasználható. A Duna mentén a jelenlegi megállapítások szerint 250.000 kat. hold öntözésére lehetne gazdaságosan berendezkedni. Figyelemmel a 30 éves munkaterv időben korlátozott voltára, csak 160.000 kat. hold öntözésre való berendezését vettük egyelőre programmba. A főművek költségszükségelete 50 millió pengő. 4. A fentiek szerint a következő területen teremtjük meg az öntözés lehetőségét: 1. A tiszántúli öntözőrendszer műveivel 260.000 kat. holdon 2. A Tisza csatornázásával felszabaduló vízmennyiséggel 240.000 ,, ,, 3. A Dunából vett vízzel '. 160.00

0 „ összesen 660.000 kat. holdon. A 660.000 kat. holdnyi terület öntözésének belső berendezését 100 millió pengő költséggel valósíthatjuk meg. Az öntözőművekre előirányzott költség összesen 240 millió pengő. VIII. Talajjavítás és talajvédelem. A mezőgazdasági többtermelés előmozdításának módszerei az intenzív talaj megmunkálás, a vetőmagnemesítés, a gazdasági szakismeretek növelése és a talajjavítás. Ez az utóbbi a vízügyi szolgálat feladatainak körébe tartozik, mert a legáltalánosabban alkalmazott talaj javítási eljárások vagy a talaj vízkészletét szabályozzák, vagy vízgazdálkodással kapcsolatosan eredményesek. A talaj javítási munkák közül a lecsapolásokkal — a műszaki megoldás azonossága miatt — az „V. Árvíz- és belvízmentesítés" című fejezetben foglalkoztunk, e helyen a talajcsövezés ekre és a szikjavítás okra térünk ki. Nagy problémája a magyar földnek a termőtalaj pusztulása. Az elhárítására szolgáló munkálatok közül a folyóvizek partjainak megkötésével és a vízmosásokkal a II. fejezetben foglalkoztunk, de itt tárgyaljuk a sáncol ások kérdését. 1. A talaj csövezés ősi talajjavítási mód. Eredetileg a túlságosan nedves talajok magas talaj vízállását szállították le segítségével, majd a gyakorlat során bebizo nyosodott az a kiváló hatás is, hogy a nehéz, kötött talajokat szellössé, könnyenmegmunkálhatóvá és dús termésűvé alakítja. Jelentős befektetési költségeket igényel és ezért nem tudott hazánkban érdeméhez mérten elterjedni, holott — a nyílt árkolással ellentétben — alig igényel fenntartást, és egyáltalán nem akadályozza a talaj megmunkálását. Alkalmazásának tág tere nyílik a Dunántúlon, a Felvidék kötött talajain, sőt még az alföldi szikeseken is. Elterjesztéséhez az állam serkentő tevékenységére van szükség, vonzó példák megteremtésére, ós különösen a földbirtokreform során keletkezett új birtokosok anyagi támogatására. Programmunkban 30 éven át minden évben 2000 kat. hold, összesen 60.000 kat. hold talajcsövezési költségeit irányoztuk elő 24 millió pengő végösszeggel. 2. A szikjavítás mezőgazdasági termelésünk egyik legnagyobb kérdése. 1934-ben kereken 623.000 kat. hold szikes területet állapítottak meg hazánkban. A földművelésügyi minisztérium kísérletügyi főosztálya nagyszabású és több éven át tartó kísérletekkel tisztázta, hogy a szikjavítás legeredményesebb módszerei — a vízgazdálkodással kapcso2 i