Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - VII. Kanizsai Alajos: A Kis-Békás patak vízerejének hasznosítása

A KIS-BÉKÁS VÍZIEREJE 69 5 m, azaz mintegy 145 m közepes hasznos eséssel számolhatunk. A közepes teljesítmény közelítőleg 10 X 0-83 m

3/sec X 145 m = 1200 LE = 885 kW. A termelhető évi energiamennyiség 7,750.000 kWó. Ez a teljesítmény, (ttkintve azt, hogy egy rendkívül száraz esztendő vízmennyiségével számoltunk), a Hivatal hasonló jellegű vizsgálatai szerint a közepes- és nagyvízhozamú esztendők termelési többleteiből megnövelhető az átlagos évre vonatkoztatva legalább mintegy 15%-kal (8. ábra). A II. változat megvalósítása két helyen ad lehetőséget energiatermelésre. 1. Az első vízerőműnél (a Kis-Békás-tározó völgyében) a hasznos esés mintegy 32 m ; a hasznosítható legnagyobb vízhozamot, azaz az erőmű kiépítési mértékét pedig a vízhozamtartóssági ábrák alapján 0-80 m

3/sec-ra vettük fel (85 napos tartósság). A Békás-patak (Márk-villái szelvény) vízhozamtartóssági görbéje közvetlenül megszerkeszthető volt a napi vízállások és a vízhozamgörbe (3. ábra) segítségével. Ebből a Fügéspatak, illetve a Fügéssel egyesült Békás vízhozamtartóssági görbéjét a vízgyűjtőterületeknek már fent közölt aránya alapján számítottuk. Az átlagos vízhozamú év vízhozamtartósságát viszont DR. JACOBI módszerével

9 teljesen elméleti úton állapítottuk meg. A Kis-Békás-tározó völgyében levő vízerőműnél, tehát 0-80 m

3/sec-ra való kiépítés esetében, a Békás és Fügés együttes vízhozamtartóssági görbéje szerint, száraz esztendőben mintegy 110 kW átlagos teljesítmény biztosítható. 2. A békásvölgyi vízerőmű már mindhárom patak vizét hasznosítja 167 m max. nyers eséssel, amelyből a hasznos tározótér súlypontmagasságát figyelembevéve, mintegy 153 m közepes nyers esés adódik. Ebből levonva a kerek 'П 5 m-ben megállapított veszteséget, 148 m közepes hasznos eséssel végezhetjük a teljesítményszámítást. A közepes teljesítmény 10 X 1-50 m

3/sec X 148 m = 2220 LE = 1630 kW. A termelhető energia a figyelembevett száraz időszakban évi 14,280.000 lcWó. A II. változat közepes összes teljesítménye a rendkívül száraz 12 hónapos periódusban 1630 + 110 kW = 1740 kW. Az átlagos év teljesítménye és energiatermelése mintegy 15%kal többre vehető, azaz 2000 kW és 17,520.000 kWó. Meg kell jegyeznünk még, hogy a Békás árhullámait kizáró átvezetéses megoldás esetében a II. változat energiatermelése valamivel csökken. Ez az energiakiesés nem a Kis-Békás-völgyi első erőműnél mutatkozik, minthogy az átvezetést mindenképen többre kell kiépíteni, mint a vízerőművet (0-80 m

3/sec), hanem a békásvölgyi nagy erőműnél, ahol a kiegyenlített vízhozamból hiányzik majd a Békás át nem vezetett árhullámainak megfelelő hányad. A gazdaságossági számításokhoz szükséges költségelőirányzatot — az 1940-es árviszonyok figyelembevételével — közelítőleg az alábbiakban állítottuk össze: I. változat. Mintegy 2500 m

3 vasbetonfal, 500 P/m

3 1,250.000 P. Mintegy 2000 m hosszú alagút, 550 P/m 1,100.000 „ Nyomócső, ellenőrzőakna, kiegyenlítő medence 650.000 „ Gépház, turbinák és egyebek 500.000 ,, A teljes befektetési tőke 3,500.000 P. Az évi üzemköltség, amely a mű építési költségének 50 éves annuitásából, továbbá a fenntartás és a megújítás költségéből tevődik össze, a befektetett tőkének mintegy 10%ára, 350.000 P-re tehető. Az átlagos évben termelt energia 8,935.000 к Wo; ebből a telepek 9 DR. JACOBI R.: Zur Hydrographie des Siebenbürgischen Hochlandes. Segesvár. 1933.