Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - VII. Kanizsai Alajos: A Kis-Békás patak vízerejének hasznosítása

A KIS-BÉKÁS VÍZIEREJE 65 fedőréteg csupán a völgyelzárásra kiszemelt szorulat közelében vékonyodik el annyira, hogy ott, esetleg kisebb területen, cementbesajtolásra lesz szükség. A völgyzárógát építésére alkalmas szorula ban mind a meder, mind az oldalfalak anyaga kemény mészkő. A szorulatot képsző mészkőrétegek a felszínen a hasadási lapokra merőleges sík» kban is szétválnak és a kétirányú hasadékok a falat tulajdonképen csak a súrlódási erőtől összetartott tömbökre bontják. Valószínű azonban, hogy ezek a felszíni repedések a fal belsejében elvékonyodnak, sőt megszűnnek, s így a néhány méteres hasadozott fedőréteg eltávolítása után az alapozás, illetve oldalmegtámasztás szempontjából megfelelő kőzetrétegek tárhatók fel. Noha a kőzet mészkőanyaga igen kitűnő, nagyszilárdságú és kemény, a terv megvalósítása esetében mégis ki кз11 majd térni a mészkőrétegek belső szerkezetének, a repedésmentesség határának vizsgálatára, vagy enn к híján legalább a repedések távolságának megállapítására, hogy a völgyzárógáttal sztatikailag együttműködő kőzetrétegek térbeli kiterjedése és ezzel a völgyzárógát stabilitásának biztonsága ellenőrizhető legyen. Az eddigi vizsgálatok alapján tehető feltételezések szerint a szorulat alkalmasnak látszik a leggazdaságosabb gáttípus, a boltozat sztatikai előnyeit kihasználó íves gát megépítésére. Azonban mind a gát végleges helyének kijelölése, mind a gáttípus megválasztása tekintetében dönteni csak a Földtani Intézetnek, az eddigi vizsgálatokon alapuló szakvéleménye, és esetleg még további részletes kutatások alapján lehet. 6. A tározó és a vízerőmű leírása és főbb méretei. A völgyzárógát helyének megválasztásánál elsősorban a geológiai szempontokat kellett figyelembe vennünk. A gátat a mintegy 250 m hosszú szorulat felső végéb:;n lett volna célszerű elhelyezni. Ebben az esetben — különösen a balparti részen — a gátat megkerülő víz szivárgási útja jóval hosszabb lenne, az építésnél nagyobb munkahely állana rendelkezésre, s a keresztszelvény sem kedvezőtlenebb, mint a szorulat közbenső részén. Az előzetes geológiai kutatás eredményei azonban arra mutatnak, hogy a szorulat felső végében annyira szaggatott és felszíni hasadásokkal átszőtt kőzetből igen nagy tömegeket кэПепе lefejteni, míg az alapozásra és az oldalirányú bekötésekre megfelelő tömör sziklafalat megtalálnók. A 6. ábrán, a helyszínrajzban bejelölt helyen — a szorulat közepetáján — ilyen alapozási nehézségektől eddigi vizsgálataink szerint nem kell tartani, vagy legalább is lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint a szorulat felső kijáratában. A geológiai viszonyok ismertetésénél már rámutattunk arra, hogy a szorulat mérete és kőzetviszonyai valószínűleg lehetővé teszik a leggazdaságosabb gáttípusnak, az ívesgátnak alkalmazását. A vázlatos tervet ilyen megoldásra dolgoztuk ki. Ennél a gáttípusnál az erőátadás oldalt a vállaknál történik és megvan a hőmérséklet okozta tágulás lehetősége. (Bár a hőmérséklet ingadozása nem szélsőséges, minthogy a gát aránylag zárt és mély helyen van, s így a napsütés okozta felmelegedésnek alig lesz kitéve.) A völgyzárógát építésére (I. változat) 2310 m

3 faltérfogat szükséges. A tározótér befogadókép3ssége 13 millió m

3 víz, s így 1 m

3 faltérfogatra 5.628 m

3 tározó-térfogat esik (7. ábra). A víznyomásból származó legnagyobb nyomófeszültség mintegy 12-5 kg/cm

2.

8 A jégnyomásból származó esetleges igényb ívételt is figyelembevettük olymódon, hogy a 855 00 m A. f.-i szintben 1-0 m vastag jégtáblával számoltunk. A jégnyomás figyelembevételével számított eredőfeszültség sem haladja meg a 12-5 kg/cm

2 igénybevételt. Ez az 8 Az itt végzett statikai vizsgálat, a terv vázlatos voltához mérten, csak egészen közelítő számításokon nyugszik és csupán durva tájékoztatásra alkalmas. 5