Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - VII. Kanizsai Alajos: A Kis-Békás patak vízerejének hasznosítása

A KIS-BÉKÁS VÍZIEREJE 61 a Kis-Békás-patakra nem volt még megbízható vízhozamgörbénk, a napi mérésekből közvetlenül meghatározhattuk a szóbanforgó öthónapos időszakban lefolyt vízmennyiséget, amely 15-4 millió m

3 volt. A Békás-patakon is történtek vízhozammérések ezalatt az idő alatt, de ezenkívül a Márk-villái szelvényre vonatkozóan megbízható vízhozamgörbénk is volt (3. ábra). A jelzett öthónapos időszakban a Békás Márk-villái szelvényében lefolyt vízmennyiség 9-4 millió m

3 volt. így a két patakon egyidejűleg lefolyt és megbízhatóan megállapítható vízmennyiségek aránya 1-64-nek adódik. Az öthónapos időtartam elég hosszú ahhoz, hogy a fenti arányszám használatának hosszabb időszakra való kiterjesztése jogosultnak lássék. A fentiek figyelembevételével tehát a tározás tekintetében mértékadó 1942 április 1-től 1943 március 31-ig terjedő időszakban a Kis-Békáson lefolyt vízmennyiség legmegbízhatóbb értéke 25-9 millió wi

3-nek vehető (15-8 x 1-64 = 25-9).

4 A 25-9 millió m

3 lefolyt vízmennyiséget az 1942. évben lehullott 544 mm x 80-6 km

2 = 43-8 millió m

3 átlag-csapadékkal összehasonlítva, a lefolyási tényező mintegy 60%-nak adódik.

5 A mértékadó tizenkéthónapos időszak közepes vízhozama 0-83 m

3lsec. A második tervváltozat esetében, ha a Fügés-patakkal egyesült Békás vizét is a tározómedencébe vezetnők át, a mértékadó időszakban figyelembevehető vízmennyiség megnövekszik a Békás és Fügés vízmennyiségével. Az előbbi a fentiek szerint már ismert: 15-8 millió m

3. Ehhez járul a Fügés vízmennyisége, amelyet — teljesen azonos jellegű vízgyűjtőről lévén szó — közvetlenül a vízgyűjtőterületek aránya alapján határozhatunk meg. A Békás vízgyűjtője 41 0 km

2 kiterjedésű, a Fügés-pataké pedig 13-9 km

2, s így a Fügés vízmennyisége 15-8 — = 5'3 millió m

3. 41-0 A Fügéssel egyesült Békás- és a Kis-Békás-patak együttes tizenkéthónapi vízmennyisége — a mértékadó időszakban — összesen 47-0 millió m

3, az ebből adódé közepes vízhozam pedig 1-50 m

3lsec. A végből, hogy ezt a vízmennyiséget teljes egészében hasznosíthassuk, mindkét patak legnagyobb árhullámának a vizét is át kellene vezetni a tározómedencébe. Ez a vízmennyiség a Békás-pataknak 3-62 m

3/sec-os legnagyobb vízhozamából és a Fügéspataknak a terület arányában számított 1-23 m

3/sec max. vízhozamából tevődik össze, s összesen 4-85 m

3/sec. Biztonságból az üzemvízalagút szelvényét úgy kell majd a részletes tervezésnél megválasztani, hogy ennél még nagyobb vízhozam is átvezethető legyen. 4 A vízmennyiségek részletes számítását tartalmazó táblázatok közlésétől takarékossági okokból eltekintünk. 5 A csapadék ós a lefolyt vízmennyiség nem ugyanarra a tizenkét hónapos időtartamra vonatkozik. Minthogy azonban a mértékadó időszak csapadéka nem sokkal különbözhetik a fent figyelembevett értéktől, a számított lefolyási tényező a száraz esztendőkre elfogadhatónak látszik. 3. ábra. A Békás-patak vízhozamgörbéje a Márk-villai átjáróhíd szelvényében. (A Gyilkos-tóból való kifolyás alatt 200 m-re.) Figure 3. Discharge curve of the Creek Békás in the section the Márk-villa bridge. (About 200 m downstream from the Lake Gyilkos.)