Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - VI. Hatolykai Pap István: Vízrendezési feladataink a Duna-Tiszaközi Hátság keleti lejtőjének középső részén

VÍZRENDEZÉSI FELADATAINK A DUNA —TISZA KÖZÉN 51 csapadékosság tekintetében messze kiemelkedik az utolsó, 1936—1942-ős évsorozat. Emlékezetes, hogy az 1914-ik évvel kezdődött nedves sorozat szintén sok belvízbajnak volt okozója, de kihatásában mégsem vált végzetessé, mert az 1917/18-as'száraz esztendő megszakította a sorozat folytonosságát s így káros hatása lényegesen mérséklődött. Az 1870-es évek belvízbajairól szintén gyakran tesznek még ma is említést. Az adatok azonban ezt nem mutatják meggyőzően. Lehet, hogy talán az észlelések voltak hibásak? Ezzel szemben viszont nem sokat hallottunk, avagy olvastunk a 90-es évek belvízkárairól, noha az 1893 — 1900-as évsorozat csapadéktöbblete ugyancsak jelentős volt. Ennek magyarázata önként értetődő. Ezekben az években ugyanis az átlagot jóval meghaladó csapadékot csaknem kizárólag nyári záporok szolgáltatták, már pedig tudott dolog, hogy a nyári sok eső az Alföld talaj és klimatikus viszonyait tekintve — különösen akkor, ha а megelőző ősz és tél csapadékmennyisége az átlagon alul marad —, mindenkor sokszorosan több hasznot eredményez a gazdának, mint amennyi kárt a vízfelesleg a vetésben esetleg okoz. A jó terméseredmények bizonyára elhalkítottak minden érzésmegnyilvánulást a netalán fellépett vízbajok miatt és így emlékük is csakhamar feledésbe ment. A nedves sorozatok közötti 14 (16) esztendős átmeneti évcsoportok csapadékeloszlására jellemző, hogy a kilenc hónap csapadókösszege az évek 72%-ánál az átlagon alul maradt! Előfordultak ugyan ezekben az időszakokban is rövidebb-hosszabb ideig tartó, az átlagosnál nedvesebb sorozatok — mint pl. az 1885— 1888 közötti téli, és az 1924— 1926-os nyári sorozat —, de ezek az átlagosnál csapadékosabb évek nem változtatták meg az átmeneti időszakok általában száraz jellegét. így például az 1877 — 1892 közti 16 éves időszakban a téli csapadék az évek 44%-ában, a nyári csapadék az évek 88%-ában maradt el az átlagtól. Az 1900— 1913-as években а téli és а nyári csapadékban az átlagnál szegényebb évek arányszáma egyaránt 71%, az 1921 — 1935-ös időszakban pedig 56% volt. A táblázat tájékoztat arranézve is, hogy a nedves évsorozatok közül az 1893—1900. éviben a nyári csapadék volt az uralkodó, az 1871 — 77, 1914 — 20 és 1936 — 42-ös években pedig a nyári és a téli csapadék mennyisége körülbelül egyenlő mértékben múlta felül az átlagott Mindent egybevetve, az 1871 —1942-es évek csapadókjárásából semmiképen sem lehe. — legalább is szegedi viszonylatban — arra következtetni, hogy az Alföld éghajlata a fokozódó szárazság felé haladna, amint gyakorta hangoztatják. A 71 évre visszanyúló szegedi csapadékadatokban megnyilvánuló szakaszosság alapján 1957—63 között ismét rendkívül nedves évek sorát várhatjuk. Mielőtt azonban ebből a valószínűségből a szükséges gyakorlati következtetéseket levonnánk, vizsgáljuk meg a legutóbbi három esztendő vízbajaiban jelentős szerephez jutott talajvíz-viszonyokat. Köztudomású, hogy sok csapadék, alacsony hőmérséklet, nagy páratartalom, kevés párolgás együtt jár. Ilyenkor több vú, szivárog be a talaj Da, a talajvíz emelkedik, túlságosan sok csapadék esetén pedig a felszínre is lép. A 3. ábrán a ROHRINGER SÁNDOR műegyetemi tanár által vidékünkön elhelyezett talajvízkutak közül tizenötnek 1933. október—1942. augusztus havi vízállásgörbéit mutatom be, magassági fekvésük szerinti sorrendben.

5 A talajvíz évközi ingadozásának a vonala hasonló az Alföldön általában mindenütt tapasztalthoz. A talajvíz valamennyi kútban — függetlenül magassági helyzetétől — szinte ütemszerűen egyszerre emelkedik és süllyed, s általában szeptember—októberben áll a legalacsonyabban, március—áprilisban a legmagasabban. Belvízbajt a talajvíz elsősorban ott okoz, ahol közvetlenül a térszín fölé 5 Az 1. ábrán is feltüntetett talajvízszintmegfigyelő-kutak helye rendre а következő: 3. Kiskunhalas, Sóstói iskola. — 33. Szeged, Honvéd-iskola. — 5. Bócsa, községi iskola. — 9. Kiskunhalas, Tajópuszta. — 32. Szeged-Királyhalom, Alerdész-iskola. — 31. Szeged, Rigeriskola. — 12. Kiskunmajsa, Kőkúti iskola. — 35. Szeged, Zákány-iskola. — 38. Alsópálos. Pálos-iskola. — 16. Pálmonostor. — 21. Szeged, Külső őszeszék. — 40. Szatymaz, Gazdasági iskola. — 22. Sövényháza, Hantházi iskola. — 26. Szeged, Röszkei gazd. iskola. — 24. Szeged, Felsővárosi feketeföldek. 4*