Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)
1-4. szám - V. Trummer Árpád: Az 1940-42. évi vízmentesítési munkálatok
34 TR TJMMER ÁRPÁD I. TÁBLÁZAT. - Table I. Az 1940., 1941. és 1942. években vízzel borított mezőgazdasági területek. Inundated productive land in the years 1940, 1941 and 1942. Év — Year Vízzel borított terület Inundated land Az év folyamán vízmentesített terület kat. hold Land exempt from water during the year in cad. yokes 1 Szivattyúzott vízmennyiség millió m 3 Quantity of water pumped in million m 3 Év — Year az év folyamán during the year az év végén on the end of the year Az év folyamán vízmentesített terület kat. hold Land exempt from water during the year in cad. yokes 1 Szivattyúzott vízmennyiség millió m 3 Quantity of water pumped in million m 3 Év — Year kat. hold — in cad. yokes 1 Az év folyamán vízmentesített terület kat. hold Land exempt from water during the year in cad. yokes 1 Szivattyúzott vízmennyiség millió m 3 Quantity of water pumped in million m 3 1940 1941 1942 1,539. 178 2 1,011.600 3 1,516.500 40.000» 25.600 25.200 1,499.178 986.000 1,491.300 1500 1780 1587 3 év alatt összesen Total during the 3 years 4,067.278 90.800 3,976.478 4867 Megjegyzés — Remarks : 1 1 cad. yoke = 0575 Ha = 1 42 acres. * Ebből 11.450 kat. hold gátszakadás folytán. — Hereof 11.450 cad. yokes in consequence of levee breaks. 3 Ebből 150.000 kat. hold gátszakadás folytán. — Hereof 150.000 cad. yokes in consequence of levee breaks. 4 Közelítő adat. — Approximate data. 1941-ben 333.132 és 1942-ben 211.243 kat. holdnyi terület maradt művelés nélkül, 2 Ez az ország termőterületének 2-3%-át adja. Mindenesetre jellemző, hogy a védekezési felkészültség fokozása következtében a parlagföldek évről-évre csökkentek. Különösen vonatkozik ez a megállapítás az 1942. évre, amelyben kb. ugyanannyi elöntött földből csak feleannyi maradt műveletlen, mint 1940-ben. Ezt mindenesetre a vízlevezető csatornák és a vízemelőszivattyúk számának növelésével is lehet magyaráznunk. A közölt adatok nem teljesen jellemzők az egyes vidékek vízkárosodására, mert fekvésük, vízrendszereik stb. szerint más és más mértékben szenvedtek a káros vizektől, így például ha az 1940. évi elöntések területi megoszlását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Dunántúlon a Kis-Alföldön a Duna —Tisza közén a Tisza balpartján a Felső-Tisza jobbpartján volt az elöntött terület nagysága. Az 1941. évre vonatkozóan vízitársulataink szolgáltattak használható adatokat. Ezek szerint: a Duna völgyében 19 vízitársulat 1,238.723 k. h. területéből 281.221 k. h. volt elöntve a Tisza „ 29 „ 3,344.411,,,, „ 356.932,,,, „ 22 vízhasználati társulatnál, ezek 263.986 „ „ „ 142.288 „ „ „ és az elszakadt területeken 24 vízitársulat 212.066,, „ ,, 64.548 „ ,, „ „ Összesen 94 vízitársulat 5,059.186 k. h. területéből 844.989 kat. hold szenvedett vízkárt. Ez országos átlagban a társulati kötelékbe tartozó területeknek 16-7%-át jelenti. 2 Ebbe, a Vízrajzi Intézet szerint, a termőföldeken felül az állandóan vízzel borított területek is bele vannak számítva. 284.949 kat. hold, 60.500 „ 207.810 „ 858.763 „ 127.156 „
