Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)
1-4. szám - IV. Szakirodalom
80 SZAKIRODALOM továbbá a hó alakjában tárolt vízkészlet gyarapodásának (Gr/,), ill. fogyásának (évi és havi középértékei számíthatók voltak. A lefolyó víztömeg meghatározására a folyó két szelvényében sűrűn végzett mérésekkel meghatározott vízmennyiséggörbe szolgált. Segítségükkel a lefolyás (L) könnyen megállapítható. Az olyan időszakok kiválasztásával pedig, amikor a folyót csapadék, ill. hóolvadás hiányában egyedül a talajvízkészlet táplálja (téli fagy), továbbá forráshozam-mérésekből, meg lehetett határozni a csupán csak talajvízből eredő lefolyás havi értékeit (L t). Ezekből a felszíni lefolyás: L — L t = L 0. A talajvízből eredő lefolyás meghatározása télen eléggé egyértelmű, nyáron azonban már meglehetősen bizonytalan. A párolgás évi középértékét — mint láttuk — a vízháztartási egyenletből egyszerűen számíthatjuk. Az évi összeget a csekélyszámú (4) állomás havi adatainak megfelelően osztották el 12 hónapra s az így kapott értékeket vették fel első közelítésül. Az egyenlet többi tagjának számítását már ismertettem. Mint az elmondottakból kitűnik, megfelelő tömegű és megbízható adatanyag birtokában, ha nem is teljesen megbízható, de a gyakorlati követelményeket jól kielégítő képet kaphatunk a természet vízháztartásáról. Mayer I ászló A bolgár Dunai Vízrajzi Szolgálat évkönyve. (Godisinlc na Dunavszkata 1 zmjervatelna Szluzsba.) Kiadja a Viziutak Igazgatóságának Műszaki Osztálya. I. kötet, 1937 — 40. Szófia, 1942. (149 old.) Bulgáriában a Dunával kapcsolatos ügyek főhatósága a vasútügyi minisztérium. Az állami vasúti és kikötőüzem egyik szerve a Viziutak Igazgatósága, és ez alá tartozik az 1935-ben szervezett, Lom-ban székelő Dunai Vízrajzi Szolgálat. A szolgálat előttünk fekvő első évkönyve igen szép kiállítású. Cirilbetűs szövegét a magyar olvasó nehezen követi, és munkáját — sajnos — nem könnyíti meg valamilyen világnyelven készült összefoglalás. Mégis érdemes áttanulmányozni, mert rövid áttekintést ad mindarról, ami a 397 km-es bolgár Dunaszakaszon vízrajzi szempontból figyelemreméltó. A bevezető összefoglalásból, amely a dunai államok és köztük hazánk vízrajzi ügyeinek fejlődését is ismerteti, kitűnik, hogy a bolgár vízrajzi tevékenység 1905-ig nyúlik vissza, és a szintezési p nthálózat létesítésével, ill. a partok térképezésével vette kezdetét (1 : 10.000). A vízmércék száma 13, átlagos távolságiik tehát kereken csak 30 km. Lomban (742-8 folyamkm) és Orehovoban (678 fkm) rajzolómérce működik. Adatfeldolgozásukban csak az 5 főmérce (Vidin, Lom, Orehovo, Szvistov ós Rusze) szerepel, de ezekre vonatkozóan a folyó adatok mellett — összehasonlításul — külön táblázatban megadják a vízállás 15 évi (1924—38. évi) napi középértékeit és az átlagévi gyakorisági és tartóssági adatokat. Gyakorlati célokat szolgálnak a március 1-től december l-ig számított 9 nónapos hajózási idény külön táblázatban közölt jellemző vízállásai. A vízmérések száma még esekélv, de Lomra vonatkozóan már rendelkezésre áll a V ízmennyiséggörbe. Mivel kisvíznél is 800 m-os víztiikörszéle3ségről, 6—$ m-es mélységről és 4000 m 3/sec-os tömegekről van szó, a mérési nehézségek nem csekélyek. Érdekesek az árhullámok levonulási sebességére vonatkozó rend-szeres mérések, amelyeknek eredményeit 5 km-es folyamszakaszokra külön-külön adja meg az évkönyv (3-4—6-1 km/óra). A kilométertáblák a bolgár Duna mentén is elkészültek és példás a hajóút kitűzése. Erre a eélra részben felvillanó féryű, részben egyszerű bójákat használnak. A Viziutak Igazgatósága a feketetengeri és dunai kikötőkben meteorológiai állomásokat is tart fenn. Észlelési anyagukból az évkönyv a viz hőfokára és a ködjelenségekre vonatkozó adatokat kö"li. Az utóbbi adatoknak hajózási síempontból való feldolgozása igen figyelemreméltó, hiszen pl. в Közép-Dunán nem tudjuk, hogy számszerűen milyen mértékben korlátozza a hajózást a köd. A ködös napok évi együttes száma 25—50 közt jár és az eseteknek csak 18%-a esik a 3 óránál rövidebb tartamú ködre, 54%-ban 3—12 órás, 14%-ban 12—24 órás és ugyancsak 14%-ban 24 óránál tartósabb ködről van szó. A jégviszonyok kedvezőbbek, mint a Közép-Dunán. A jégtakaró 10—14 nappal korábban szakad fel, mint nálunk, ami nyilván a Száva koratavaszi áradásával függ össze. Az évkönyv utolsó fejezetei a Fekete-tenger bolgár partvidékének befagyásával és földmágnességi kutatásokkal foglalkoznak. _ , __ .. 66 6 Dr. Lászlóffy Woldemár.
