Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - IV. Szakirodalom

SZAKIRODALOM Bijls A. és Campus F.: Az alacsony hőmérséklet hatása a beton kötésére és szilárdnlására. (

Les effets des basses températures sur la prise et le durcissement des bétons.) A liègei egyetem mérnöki osztályának 33. sz. közleménye. Klny. г z ,,

Annales des Travaux Publics de Belgique" 1937-11—

VI. számából, Bruxelles,. 1937. (55 old., 5 tábla.) Köztudomású, hogy a beton szilárdulási folyamatát rendkívüli mértékben lassítja az alacsony hőmérséklet. Francia kísérletek szerint (Age du Ciment, 1934 okt.) 300 kg cementadagolású betonná] +6 és +45 C° között 1 fok hőmérsékletcsökkenésnek 1—2 napos korban átlag 3 kg/cm

2 7 „ „ „ 2 „ és 28 ,, ,, ,, 1-5 ,, szilárdságcsökkenés felel meg. A külső hőmérsékletnek tehát különösen a kötés elején van nagy hatása. Ennek következtében a hideg időjárás a mintadeszkázat eltávolítását késlelteti. A régebbi szabályzatok általában óvatosságra intenek a hidegben való betonozásnál és 5 C° alatti hőmérsékletnél különleges gondosságot ajánlanak, — de nem mondják meg, hogy ez miből álljon. A hosszú- és keménytelű országokban kénytelen-kelletlen be kell rendezkedni a téli építési szünetekre, vagy számolni kell a különleges berendezések költségével. Olyan országokban azonban, ahol — mint pl. Belgiumban — csak rövid ideig tartó hideghullémok fordulnak elő, az építkezés zavartalan folytatására kell törekedni. A betonozás váratlan beszüntetése vagy a mintadeszkázat eltávolításának néhánynapos kitolódása ugyanis hátrányos mind a munka nélkül maradó munkásokra, mind a vállalkozóra.; ha pedig előre számolnak vele, az építési költségek emelkednek. A fagyban való betonozásra többféle mód van. Az oroszok az egész munkateret fűthető faépítménnyel veszik körül és így megvédik a betont a külső fagytól. (Végeztek már betonmunkát —37 C°-os hidegben is. A nyári munkához képest átlag 15% költségtöbblet mutatkozott.) Lehetséges az is, hogy vastag rétegekben betonoznak. Ilyenkor a keletkező kötési ht> védi meg a betont a káros lehűléstől. Sok esetben a keverés előtt felmelegítik az adalékanyagot. (A keveréshez használt vizet 46 fokra kellene felmelegíteni ahhoz, hogy 4 C° külső hőmérsékletnél 15 C°-os betont kapjunk.) Történtek kísérletek melegített vízzel is. A kész beton elhelyezése után megfagyott és a kötés csak tavasszal, az időjárás felmelegedésekor kezdődött el. Svédországban és Svájcban, ahol olcsó az áram, újabban villamos melegítést alkalmaznak a vasbetétek felhasználásával. A beton 1 C°-kal való felmelegítése m

3-kint és óránkint 0-67-—1 kWó áramot fogyaszt. Önként adódó gondolat a betonkeveréshez használt viz fagyáspontjának leszállítása is. Erre a célra 4% CaCl

2-ot adnak a vízhez. (Konyhasó nem használható, mert káros hatású a betonra.) Figyelembe kell azonban venni, hogy bizonyos cementfajták a kalciumklorid-adagolást kizárják. Végül felmerült fagyveszély esetén a gyorsankötő cementek alkalmazása. Figyelemre méltóak az Albert-csatorna zsilipépítéseinek idevágó feltételei: „Ha reggel 8 órakor a levegő hőmérséklete 2 C° alatt van, aznap a betonozás szünetel.