Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - III. Dr. Lapray Géza: Közvetlen módszer utófenekek és energiatörőmedencék méretezésére

64 DE. LAPBAY GÉZA az energiavonalé pedig H

mi

n = — к (2) A víz sebessége ugyanoit V

k = у ^F . (3) A képletben szereplő p a fajlagos (1 fm széles sávra eső) mp-ként lefolyó víztömeget jelenti m

2/sec-ban, g pedig a nehézségi gyorsulást m/sec

a-ben.

1 Ha a műtárgy hatására megduzzadó víz eredetileg áramlásban volt, akkor a duzzasztott víz felületének hosszmetszetét az ú. n. duzzasztási görbe szolgáltatja. Ha ellenben a víz eredetileg rohanásban volt, akkor a víz mozgása a műtárgytól bizonyos távolságban vízugrással áramlásba vált át és a duzzasztás hatása csak ezen az áramló szakaszon érvényesül. Eredetileg rohanó víz mozgása a műtárgyat követő szakaszon távolodva fokozatosan eredeti sebességére csökken, eredetileg áramló vízmozgás viszont előbb vízugrással rohanásból áramlásba vált át és csak azt követőleg éri el fokozatosan eredeti sebességét és mélységét. Az eddigiekben ismertetett törvényszerűségek mutatják, hogy valamely vízfolyásba beépített műtárgy hatására az eredetinél nagyobb sebességű vízmozgás az érintett mederszakasznak csak a műtárgyat követő részén állhat elő, következésképen a műtárgy állékonysága szempontjából veszélyes eroziv hatás is csak ott léphet fel. Az eroziv hatás ott szűnik meg, ahol a víz sebessége ismét annak eredeti értékére csökken. Az eroziv hatás ellen tehát az utófenék azon szakasza biztosítandó, ahol az eredetinél nagyobb sebességek léphetnek fel. Dr. Ing. Argelo Testa megépült műtárgyakon eszközölt mérésekkel és a milánói műegyetem hidraulikai laboratóriumában végzett számos kísérlettel bebizonyította, hogy ez a szakasz, — eredetileg áramló vízmozgás esetén — akkor a legrövidebb, ha a műtárgyon át érkező víz rohanásból áramlásba való átmeneténél keletkező Bidone-féle vízugrás által felemésztett J

H energiamagasság egyenlő a duzzasztott víz energiamagasságának az eredeti állapothoz képest mutatkozó (H

f—H) többletével. (1. ábra.) Ebben az esetben ugyanis a műtárgyat követő mederszakaszon továbbfolyó víz mozgásának állapota már a vízugrás befejezése után azonos az eredeti vízmozgás állapotával, viszont, ha a vízugrás által felemésztett JH energiamagasság kisebb, mint a duzzasztott és az eredeti energiamagasság közötti (H

f—H) különbség, akkor a vízugrás befejezése után továbbáramló víz sebessége még mindig nagyobb marad az eredeti 1 A közölt méretezési eljárás csak arra a különleges esetre érvényes, amikor a szűk keresztmetszeten éppen а к határmélységgel halad át a víz. (Szerkesztő.)