Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - II. Dr. Bogárdi János: A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség

56 DR. BOGÁKDI JÁNOS Hazánkban a téli csapadékból két feltétel alapján szokásos a fajlagos vízszállítást kiszámítani. 1. A téli hónapok alatt (XI —

III.) észlelt legnagyobb egyhavi csapadék fele 30 nap alatt, illetőleg újabban 15 nap alatt legyen levezethető, vagyis, ha h a legnagyobb egyhavi csapadék fele mm-ben, a fajlagos vízszállítás 10.000. h .„ „, q (liter/sec. ha) = , illetőleg uiabban * ' 30 .86.400 q (liter/sec. ha) = —^— értékkel egyenlő. 1 ' 15.86.400 • 2. A téli időszak (XI. 1,—

III. 31.) alatt leesett csapadék egyharmada az ugyanezen idő alatt előfordult fagymentes napok alatt vezettessék el. (Fagymentes napnak csak a legalább 3 egymásután következő ilyen nap számítható.) A fajlagos vízszállítás az így kiadódó értékek legnagyobbikával egyenlő. Vagyis a 1 öthavi csap.-összeg mm-ben x 10.000 q (liter/sec. ha) = - x 3 fagymentes napok száma X 86.400 értékek legnagyobbikát kell meghatározni. Az említett két feltétel kielégítése egyáltalán nem biztosíték arra, hogy hóolvadásből, és esetleges egyidejű csapadékból a számítottnál nagyobb lefolyó vízmennyiség ne keletkezhessék. További megszívlelendő körülmény, hogy a 15 napos elvezetés, mai belterjesebb mezőgazdaságunk igényeit tekintve, túlságosan hosszúnak bizonyult. Kétségtelen, hogy a belvízlevezető csatornák méretezésénél önkényesen alapulvett csapadékmagasságokat is célszerű lenne sok esetben megváltoztatni. Az elmondottakból kitűnik, hogy a tavaszi hóolvadásből adódó fajlagos vízszállítás kérdése ezideig még nincsen megnyugtató módon tisztázva. Megoldása végett még további tanulmányok végzendők, így elsősorban a hóolvadásből származó vízlefolyás értékeinek tényleges meghatározására vonatkozóan. Határozzuk meg a hóolvadásből származó vízlefolyást a Nádor-csatorna sárszentmihályi vízmércéjéhez tartozó vízgyűjtőterületre. A számításnál az 1912—41-i 30 éves időszak csapadékadatait vettem figyelembe, vagyis a sárszentmihályi vízmérce vízgyűjtőterületén lévő 9 csapadékmérőállomás havi csapadékösszegeit 1912-tői 1941ig kiírtam. Az így összeállított táblázatból meghatároztam, hogy az egész vízgyűjtőterületet véve (9 állomás adatainak középértéke), melyik évben és ennek melyik hónapjában mutatkozott a legnagyobb egyhavi csapadék. Az adatok szerint a legnagyobb téli egyhavi csapadék, átlagosan 140 mm, 1937 márciusában esett. Tehát h— 70 mm, a fajlagos vízszállítás pedig 700.000 , , q — = 0-27 liter/sec . ha, illetőleg 30 . 86.400 700.000 = 0-54 liter/sec . ha. 15 . 86.400 A második feltétel szerinti számításhoz az említett csapadéktáblázat alapján az 1912—41. évek minden egyes telére (XI. 1.—

III. 31.) megállapítottam az öthavi téli csapadék összegét. A fagymentes napok számát (minden télre külön) Veszprém és Székesfehérvár

1 hőmérmérsékleti adataiból állapítottam meg. Természetesen csak a legalább 3 egymásután következő fagymentes napot vettem számításba. így minden télre az öthavi csapadékösszeg és a fagymentes napok száma rendelkezésemre állott. Kiszámítva minden télre a1 A klímaállomások helyét és számát minden vízgyűjtőterületnél a rendelkezésre álló meteorológiai anyag szerint választottam meg.