Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)
1-4. szám - II. Dr. Bogárdi János: A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség
A LEFOLYAF.I TENYEZO boríthat be, nagyobb területnél egyórás zápor esetén azonban nem lehet vele számítani. A felvett csapadékmagasságok csak 1 km 2 nagyságú területre vonatkoznak. Ezért Lauterburg a számítás alapjául szolgáló csapadékmagasságokat a vízgyűjtőterület nagyságától függően változtatja. A változtatás mértékét egy a terület nagyságától függő szorzótényező fejezi ki. / 32 \ Ha az egyórás zápor magassága Ь л mm, akkor F km 2 területen h = h j [ ) csapadékmagas\31 + Ff sággal kell számítani. A képlet nagy vízgyűjtőterületre rendkívül kis csapadékmagasságot ad. Ez is mutatja, hogy nagy területeknél egyórás csapadékból nem szabad kiindulni. Egynapos, h„ nagyságú esőzésnél h = h л { — + 0-007) \115 + 0-05 F ) adja a keresett csapadékmagasságot. A szorzótényező azt mutatja, hogy még a legkisebb vízgyűjtőterületnél is csökkenteni kellene a felvett csapadékmagasságot. Ezért egynapos csapadékkal csak nagyobb területekre végezhető számítás. Lauterburg azonban erre vonatkozóan nem ad meg határértékeket. Négynapos esőzésnél a szorzótényező ( h 0-006 ) \6 + 0-001 F ) Kisebb területnél a tényező értéke nagyobb egynél, ami arra utal, hogy ilyenekre a képletet nem szánták. Lauterburg összefüggéseiből nagykiterjedésű vízgyűjtőterület esetén (pl. 100.000 km 2) mind az egy-, mind a négynapos esőzésnél igen alacsony csapadékmagasságok adódnak ki, melyekből felszíni lefolyás nem is volna lehetséges. Sajnos Lauterburg a területek legnagyobb kiterjedését sem szabja meg. Pascher 5 tanulmányában Lauterburggal egyetértően abból indul ki, hogy minden területet, nagyságához képest, csak bizonyos magasságú csapadék boríthat be egyenletesen. Ausztriára vonatkozóan táblázatba foglalta az 1—100.000 km 2 nagyságú területekre számításba vehető csapadékokat. A törvényszerűséget azonban, amely szerint a csapadékmagasságokat változtatja, külön nem közli. Mind Lauterburg, mind Pascher munkájából kitűnik, hogy a csapadék hevessége és területi kiterjedése közt határozott összefüggés tételezhető fel. Az összefüggés természetesen vidékenkint változik. Pascher három megállapítást tesz: 1. Kis területeken néha igen nagy csapadék hullik le, 2. az eső hevessége és időtartama fordítottan arányos, a hevesebb csapadék időtartama tehát rövidebb, mint a kevésbbé heves csapadéké és 3. az eső hevessége és területi kiterjedése közt ugyancsak fordított az arány. Hevesebb csapadék kisebb területet borít be, mint a kevésbbé heves csapadék. Specht" a Bajorországban számításba veendő csapadékmagasságokat az idő szerint, egy órától hat napig terjedően foglalta táblázatba. A táblázatból minden vízvidékre a legnagyobb árvizet előidéző csapadókidőtartamnak megfelelő csapadékmagasság kivehető, és ezzel az értékkel kell számolni. Specht szerint a legnagyobb árvizet az a csapadék idézi elő, amelynek időtartama azzal az idővel egyenlő, amelyik alatt az árhullám a vízgyűjtőterület legmagasabb pontjától a megadott alsó pontig leér. Ez az utóbbi általánosságban megegyezik a továbbiakban bevezetendő összegyülekezési (lefolyási) idővel. Ha a völgy átlagos hajlásszöge (f, az árhullám sebessége v — 20 sin*'• qp és ebből L L völgyhosszúság esetén az árhullám levonulási ideje í = — . 5 Lásd a 2. jegyzetet. 6 Lásd a 2. jegyzetet.
