Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

122 csukás károly A fojtás káros hatását akkor érzékelhetjük a legjobban, ha felrajzoljuk a fojtásnélküli és a fojtásos munkadiagrammot (18. 4bra). A diagrammból kitűnik, hogy a szívási, azaz negatív munkaterület növekedése mellett a pozitív munkaterület csökkenése következik be. Ez végeredményben azt jelenti, hogy fojtás mellett a felvett munkateljesítmény változatlan marad (sőt túlerős fojtásnál még meg is növekszik), tehát feleannyi levegőt, vagy még kevesebbet szállítunk azonos energiafelvétel mellett. Még egy nagy hátránya a fojtásnak, hogy a kompresszióviszony nagy mértékben növekszik, aminek következtében a végső hőfok is erősen emelkedik. Főleg ez okozza, hogy a fojtás rosszabb szabályozás, mint a felesleges levegőmennyiség egyszerű kibocsátása. Például: Végnyomás Szívónyomás Kompresszió-fok Végső hőfok 7 am 1 at m 7 204 C° 7 „ 0-25 „ 28 404 „ A szállított levegő szabályozására szolgáló gazdaságos eljárások közül főleg három mód jöhet tekintetbe, nevezetesen: 1. a gyakorlat követelményeinek eléggé megfelel a szívószelepek nyitvatartásával való szabályozás, például: kettős működésű kompresszoroknál ezzel az egyik teljesen kikapcsolható. Főleg olyan esetekben talál alkalmazást, midőn fordulatszabályozás nem, vagy csak negy nehézséggel lehetséges. Ez a szabályozási mód leginkább a 7 atm-nyomású pneumatikus szerszámok működtetésére szolgáló kompresszoroknál terjedt el, mint kihagyásos szabályozás. 2. Nagyon gazdaságos, de nem minden esetben vihető keresztül a fordulatszabályozás. Leginkább gőzgépnél használható. Természetesen a fordulat szabályozás bizonyos határon túl elveszti gazdaságosságát, például: egy nagy gőzkompresszor nagyon lassan járatva a mechanikai veszteségek változatlansága, illetve megnövekedése miatt, már nagyon rossz hatásfokú lesz. 3. A leggazdaságosabb módszer, ha a szállítandó levegőmennyiség több kompresszorra osztható (lásd üzembiztonság című fejezetet), s minden egyes kompresszor külön meghajtással bír, üzemben pedig mindig a szükségletnek megfelelő kompresszor jár. 3. Olajozás. Az olajozás problémájával főleg szerkezeti okokból szükséges foglalkozni, mert hiszen normális viszonyok közt a mai olajok, megfelelő helyen, megfelelő olajat alkalmazva, teljesen kifogástalannak minősíthetők. A gazdaságos olajfogyasztás szempontjából vizsgálva a kompresszorokat a következő eredményre jutunk: 18. ábra. Szabályozási diagramm. a = fojtás nélkül, b = fojtással.