Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

sűrített levegő alkalmazása 99 A sűrített levegő primer hatására jelentkező megbetegedés oka mármost a következő: a tüdőn áthaladó vér a tüdőhólyagocskák nyirkos protoplazma hártyáján keresztül adja le a vérben felgyülemlett gáznemű égéstermékeket és veszi -fel a külső levegőből az égéshez szükséges oxigént. A vér a beszívott levegőből elnyeli a gázokat, illetve oldja az oxigént, a szénsavat, a ritrogént és tovább adja a szervezet többi sejtjének. Az oldás, Dalton törvénye értelmében, arányos a nyomással. Azonban, míg az oxigén és a szénsav elnyelése semmiféle veszéllyel sem jár, mert ezek kémiailag oldódnak a vérben, addig a csak fizikailag oldott nitrogén már bajokat okozhat a szervezetben. A sűrített levegőben végzett munka alatt még nem jelentkeznek a betegség tünetei, csak a kizsilipelés után. A nyomás túlságosan gyors csökkenésénél ugyanis előfordulhat, hogy az oldott nitrogén buborék alakjában felszabadul s a felszabadulás helyén heves fájdalmat okoz. Természetesen az emberi test legkülönbözőbb helyein keletkezhetnek ezek a buborékok, de függetlenül attól, hogy hol támadják meg a szervezetet, teljesen hasonló tüneteket mutatnak. Általában minél nagyobb a nyomás és hosszabb a nyomás alatt töltött idő és minél gyorsabb a kizsilipelés, annál nagyobb a lehetősége a megbetegedésnek. Azonban szabályszerű kizsilipelésnél is megtörténik, hogy visszamaradnak, illetve a kizsilipelés után válnak ki finom elosztott gázrészecskék, amelyek a kiválási helyet megtámadják. Ennek valószínű oka az eddigi alagutak építésénél megfigyelt esetekből következtetve, a lehűlés. Fentebb említettem, hogy a protoplazma oldóképessége a hőfok csökkenésével alászáll, mármost például: egy kőműves, aki állandóan hideg köveket fog a kezében, rendszerint a kezébe kapja meg a betegséget," a légnyomásos kalapáccsal dolgozó ember, mivel a kipuffogó levegő a lábát éri és hűti, többnyire a lábán betegszik meg. Tehát megfigyelhető, hogy a betegség jelentkezési helye mindig visszavezethető a munkakörülményekben levő lehűlési lehetőségekre. Nyilvánvaló, hogy a lehűlés megzavarja a protoplazma működését, illetve azt erősen csökkenti, ennek következtében a protoplazma nem tudja a kizsilipelés ideje alatt az oldott gázokat mind e'távolítani. Természetesen hasonló az eset, ha valaki erős meghűléssel vagy valami gyulladásos vagy egyéb betegséggel megy le a munkatérbe. A betegség legkönnyebb és leggyakoribb formája a végtagokban és izületekben, nagyobb légnyomás esetén heves maró fájdalommal, kisebb nyomás esetén reumaszerű tünetekkel lép fel és néha duzzadást is okoz. Általában ez nem veszélyes jelenség és szerencsére az esetek 90—95%-a tartozik ide. A másik alakja a betegségnek a fulladás. Ezt a tüdő véredényeiben keletkező buborékok okozzák. Fojtogató érzést vált ki az emberekből és ez már a komolyabb esetek közé tartozik. A középfülben és az agyban keletkező buborékok súlyos megbetegedést okoznak. Ennek tünetei a szédülés és a tántorgás. Végül a legsúlyosabb eset, ami csak a legritkábban fordul elő, például: hirtelen levegőkitörés, vagy gyors kizsilipelés alkalmaval, mikor a vérkeringésben oly nagy mennyiségű gáz szabadul fel, hogy ezáltal légembólia keletkezik, amely majdnem minden alkalommal halálos kimenetelű. Tehát a sűrített levegő primer hatása szempontjából a kizsilipelés nagy jelentőségű.