Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

sűrített levegő alkalmazása 97 A sűrített levegő alkalmazása hatástalan ott, ahol nagy magasságból származó rétegvizekre akadunk. Az alagútépítésnél a légnyomás alatt álló munkateret, illetve alagutat a szabad levegőtől egy rövid kamra: az úgynevezett zsilip választja el (12. ábra). A zsilip lehetővé teszi a közlekedést a nyomás alatt álló alagút és a szabad levegő között, bizonyos a zsilip nagyságától függő sűrített levegő fogyasztása árán. Az alagutak építésénél a zsilip vagy zsilipek elhelyezése célszerűen a vízszintes részben történik, ezáltal egyrészt az anyagok kiszállítása meggyorsul, — az alagutak gyors megépítése ugyanis nagyrészt szállítási probléma, lia a kivájás és a falazat készítése már megoldódott, — másrészt egészségügyi szempontból is fontos, hogy az alagútban dolgozó munkásoknak nem kell az atmoszférikusnál nagyobb légnyomásban több emeletet megmászniok, mint a süllyesztőszekrényeknél a hosszú aknacsöveken keresztül. A sűrített levegő alkalmazásának előnyei az alagútépítésnél a következők: 1. A szelvény kivájása és a falazat megépítése vízmentesen, a kivájás szempontjából legalkalmasabb földnedves állapotú talajban történhet. 2. A talaj minősége állandóan könnyen ellenőrizhető és az esetleges óvóintézkedések ezáltal kellő időben megtehetők. 3. A kompresszorok megindulása után néhány óra múlva a kellő nyomás elérésével, a munka már meg is kezdhető, tehát gyors hatású, nem úgy, mint a kémiai talajmegkötésnél vagy a fagyasztásnál, ahol hosszú időre van szükség a munkálatok megindításához. 4. A hatása állandó és folytonos, szemben a kémiai talaj megkötéssel és a fagyasztással, ahol csak szakaszonként lehet a munkálatokat végrehajtani. 5. A környező talajt nem lazítja fel. ö. Használhatósága elég nagy mélységig terjed, az emberi szervezettől függően körülbelül 40 méter mélység a végső határ, azonban talaj vízszint süllyesztéssel kombinálva, még sokkal nagyobb mélység esetén is használható. 7. Külön szellőzésről nem szükséges gondoskodni. A sűrített levegő hátrányai. 1. Veszélyes és egészségtelen a benne dolgozó emberekre. 2. A fokozott egészségügyi követelmények kielégítése jelentékeny kiadásokkal jár. 3. A nagy gépi berendezés miatt eléggé költséges (kompresszorok, csővezetékek), bár ez a körülmény az alagútépítésnél alig jelent valamit, mivel más módszereknél a csaknem hasonló költséget igénylő mesterséges szellőzés amúgyis elkerülhetetlen. 4. A zsilipelések a munkát meglassítják, ez a nehézség azonban csak átmenetileg áll fenn, mert a zsilip utáni kellő alagúthossz elérése esetén, a munka ügyes megszervezésével mondhatni normális munkamenet biztosítható. Az előnyök és hátrányok szembeállításából kiadódik, hogy a sűrített levegő alkalmazása vizes és részben vizes talajoknál nemcsak szükséges, hanem sok esetben elkerülhetetlen is, mert a legegyszerűbb, a leggyorsabb és egyúttal a leggazdaságosabb módszer, az ilyen talajokban a víz visszatartására és a talaj állékonnyá tételére. A sűrített levegőnek jóformán egyetlen főhibája a veszélyessége, ez azonban kellő óvatossággal és az egészségügyi rendszabályok gondos betartásával, leszálVíziigyi Közlemények. 7