Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

88 csukás károly építésénél, amely 3-4 méter külső átmérővel 7925 méter hosszúságban téglából épült. A régebbi időben a sűrített levegőben való munka igen veszélyes volt. A Hudson-alagútnál 25% volt az évenkénti halálozás Moir szerint, aki 1896-ban vezette be a betegzsilip használatát, amelyet azóta általánosan használnak sűrített levegőjű munkánál, s amellyel nagy szenvedéseket enyhítettek. A zsilipelés idejétszabályozták s megfelelő egészségügyi szabályok előírásával csökkentették a veszélyt, amely a sűrített levegőben végzett munkánál mindig fennáll. A vízbetörések veszedelme is nagymértékben enyhült a megfelelő biztonsági berendezések alkalmazásával és fejlődésével. Ezután gyors egymásutánban épülnek az alagutak, mindig nagyobb átmérőkkel. Kétségtelen, hogy a vízalatti alagútépítés az utolsó 25 évben Amerikában élte virágkorát. Az ottani eredményeket nálunk nehezen lehetett elérni, igaz viszont, hogy ott a viszonyok is mások. Végül annak igazolására, hogy az alagútépítés fejlődése az utóbbi években sem szűnt meg, közlöm néhány közelmúltban épült alagút adatait: I. TÁBLÁZAT. Az alagutak megnevezése Alagutak száma Külső 1 Belső átmérő Pálya szélessége Pálya magassága Elbe-alagút 2 5-92 4-70 1-82 4-50 Holland-alagút 2 9-00 8-19 6-10 4-12 Oakland Alemada-alagút 1 11-28 9-76 6-95 4-27 Detroit Windsor-alagút 1 9-50 8-40 6-08 4-05 Boston-alagút 1 9-30 8-20 6-55 4-10 Midtown Hudson-alagút 1 9-45 •— 6-55 4-15 Schelde-alagút 2 9-40 8-66 6-75 4-50 Mersey-alagút 1 14-10 13-41 11-00 — Mersey kettős-alagút 1 8-87 8-07 5-79 I. A SŰRÍTETT LEVEGŐ ALKALMAZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE. 1. A vízalatti alagút lényege és építési módjai. Az alagút elnevezésen általában olyan csőszerű földalatti építményeket értünk, amelyek vagy közlekedési célra (közúti, vasúti alagutak) vagy pedig anyagok szállítására (vízvezető-, kábel alagutak) szolgálnak, függetlenül attól, hogy aknában végződnek-e vagy pedig lejtővel buknak a felszín alá. Az alagút építése általában két részből áll, nevezetesen: a) az alagút üregének kivájásából, b) a falazat megépítéséből.