Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - II. Kalcher Árpád: Szádfalak grafikus méretezése

78 KALCHEB ÁRPÁD — t = (1 — a) H 3 t = —

H (1 — a) 2 így már az előzőkben felvett a értékhez az alkalmazandó t mélység meghatározható s megvizsgálható, hogy a tényleges horgonyerő kisebb-e, mint a felvehető maximális horgonyerő (4). A vizsgálat gyorsítására a 10. ábra szolgál, mely a súrlódási szög különböző értékeinél a változó í-hez megadja a felvehető maximális horgonyerőt. Ha a vizsgálat során az adódnék, hogy Qünybsa > Q

m<u

t, más a érték felvételével a méretezést meg kell ismételni. Példa. Az előző pontban ismertetett szádfal esetében: a = 07 tehát t = -H (1-a) = l'8m 2 H = 40 m Qmax = 4-3 tjm > Q ы"у1- = 3-36 t/m b) Süllyesztett horgonyfalalc. A süllyesztett horgonyfalon működő földnyomási feszültségek eloszlását a 11. ábra mutatja. 11. ábra. Az egyensúly feltétele: Q + yla

1^ = -r n h_l 2 Яр • \

a V" 2 és innen a felvehető max. horgonyerő: Qmax — у n 2 n 2 A kihorgonyzást a horgonyfal közepén helyezve el, a h

2 méret a már előzőkben felvett a értékhez meghatározható: h

t=r(l-a)H-b