Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - II. Kalcher Árpád: Szádfalak grafikus méretezése

SZÁDFALAK GRAFIKUS MÉRETEZÉSE. írta: KALCHER ÁRPÁD. A földnyomáselmélet mai állása mellett a szádfalak méretezése a fellépő aktív és passzív földnyomásoknak H. Krey (l)

1 nyomán történő figyelembevételével közelítő módon történik. A méretezés céljaira szolgáló egyenleteket Krey annak feltételezésével írta fel, hogy a szádfal a talajban merev falat képez, mely a földnyomás hatására pusztán forgást végez. E közelítés alapján nyert eredmények pontossága a gyakorlat igényeit teljesen kielégíti: a valósághoz közelebb álló feltevéseken alapuló elméletek nem adnak nagyon eltérő eredményeket. A pontosabb elmélet szolgáltatta eredményektől való eltérés azonfelül a biztonság felé is történik, ezért az ilymódon történő méretezés teljesen megnyugtató. Krey idézett munkájában azonban csak arra szorítkozott, hogy az egyensúlyi feltételeket kifejező egyenleteket felírja, ezek kezelése azonban a gyakorlat számára meglehetősen nehézkes és hosszadalmas számításokat igényel, pedig költségelőirányzatok, összehasonlító számítások végzésénél erre rendszerint nem jut idő. Ezért Niebuhr a képleteket átalakítások és egyszerűsítések bevezetésével egyszerűbb alakra hozta (2). Képleteiben és grafikonjaiban azonban állandó súrlódási szöget vett alapul, így a különböző talajnemekhez nem lehet alkalmazkodni. Az alábbiakban néhány grafikont mutatunk be, melyek a Krey, illetőleg Xiebuhr-féle egyenleteknek a különböző viszonyoknak megfelelő kiértékelését nyújtják és a szádfalak méretezésénél a szükséges beverési mélység és a keletkező maximális nyomaték gyors, egyszerű meghatározását szolgálják. A beverési mélység a legtöbb esetben közvetlenül leolvasható, míg a maximális nyomatékot a grafikonból adódó szorzó segítségével egyszerű művelettel nyerjük. A grafikonok számításánál a biztonsági tényezőt — a gyakorlatban legjobban elterjedt szokásnak megfelelően — mindenütt n = 2 értékben vettük figyelembe. 1. Szabadonálló szádfalak. A legegyszerűbb esetben, szabadonálló, ki nem horgonyzott szádfal esetében a D pont körül előrebillenő falra, működő aktív és passzív földnyomási feszültségek eredő ábráját az 1. ábra mutatja. A vízszintes erők egyensúlyát és а С pontra vonatkozó nyomaték zérus voltát Krey nyomán (208. о.) a következő egyenletek fejezik ki: Г 2 '2 1 A zárójelben álló számok a cikk végén felsorolt irodalom megfelelő forrásaira utalnak.