Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Bárczay János: Beszámoló az országos árvízvédelmi kormánybiztos 1942-1943 évi működéséről

(54 DK. BÁKCZAY JÁNOS A 3. táblázat az állandó alkalmazottak létszámát mutatja. A mérnökök számának emelkedése nem tartott lépést a hivatalok és társulatok szaporodásával, ez a nagy mérnökhiány kétségtelen bizonyítéka. A 4. táblázat szerint a vízitársulatok érdekeltségi területe szintén megnövekedett, ez is főként az ország területgyarapodásával kapcsolatos. A társulatok folyamatban lévő kibővítése még nem szolgáltat végleges adatokat, ezért- a bővítés következtében előállott változást nem vettem figyelembe. Az 5. táblázat az árvédelmi töltések adatait tartalmazza. A számok emelkedése az ország gyarapodásával s a mellett új töltések építésével kapcsolatos. A 6. táblázat a lecsapoló csatornák hosszának nagy emelkedését mutatja. A számok emelkedése szintén összefügg az ország területgyarapodásával, főként azonban az árvizes időszak nagy csatornaépítési tevékenységének következménye. Ugrásszerű emelkedést mutat a 7. táblázat is, ahol a szivattyúk darabszámát és teljesítőképességét ismertetem. Különösen nagy a fejlődés a hordozható szivatytyúknál, ez csaknem teljes egészben • a belvízvédelem megnövekedett követelményeivel kapcsolatos. Igen számottevő a m. kir. földmívelésügyi miniszter úr beszerzése, 150 darab szivattyú 59-84 m

3/sec. összteljesítménnyel. A 8. táblázat a társulatok kölcsöneinek szaporodásáról ad tájékoztatást. A 9., 10. és 11. táblázat a hivatalok s a vízitársulatok költségfedezetéről s a nyújtott állami támogatásról ad áttekintő képet, számszerű bizonyítéka az állam jelentékeny költségvállalásának. Ez tette lehetővé a víz kártételeinek gyors helyreállítását és számos új vízimű megépítését. A 12. és 13. táblázatok a költségfedezet felhasználását mutatják munkanemek szerint. Figyelemre méltó a beruházások számottevő összege. A 14. és lö. táblázatok a teljesítmény mértékét a végzett földmunka menynyiségében s a munkanapok számában szemléltetik. E helyen is hangsúlyozom, hogy a táblázat a költségviselés függvényeként készült. A társulatoknál kimutatott munkálatok egy részét is a hivatalok vezették. A 16., 17. és 18. számú táblázatok a szivattyúzással kapcsolatban elhasznált (beszerzett) üzemanyag igen jelentékeny mennyiségéről s a szivattyúzás idejéről adnak hű képet. A Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat táblázata 47 év adatait szemlélteti. Ezekből kitűnik, hogy a beépített szivattyúk 1897 — 1938. évig terjedő, 42 évi üzemideje, 167.450 óra mindössze 5919 órával haladja meg az 1939 — 1943. terjedő 5 év 161.531 óra üzemidejét. Ha pedig az utóbbi időszak hordozható szivattyúit is figyelembe vesszük, az 1939—1943. évi időszak együttes üzemideje (161.531+43.293 = 204.824 óra) 37.374 órával haladja túl az 1897 —1938-ig terjedő 42 év üzemidejét. A 19. táblázat a vízzel borított és víztől mentesített terület terjedelméről ad tájékoztatást. A megadott értékek a lecsapolásra váró, lecsapoló csatornákkal még nem rendelkező, többé-kevésbbé állandóan vizenyős területeket is magukban foglalják.