Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - X. Magyar Kálmán: Csoportos és házi csatornázás és szennyvízkezelés

CSOPORTOS ÉS HÁZI CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS. írta: MAGYAR KÁLMÁN. Csoportos és házi csatornázás és szennyvízkezelés cím alá foglalt előadásom keretében a házi csatornázásnak és szennyvízkezelésnek csupán a szennyvízkezelést érintő részével fogok foglalkozni, aminek jó megoldása legtöbb esetben nem mondható egyszerű feladatnak és ami megkívánja a helyi adottságok gondos tanulmányozását és a berendezés működésének minél részletesebb ismeretét is. Ennek a célkitűzésnek megfelelően nem érintem a csoportos és házi csatornázásnak az épületen belül eső és az épületen kívül a szennyvízkezelő berendezésig terjedő részét, mivel ezek közismertek és az ezekre vonatkozó adatok sok helyen fellelhetők. Már itt rá kívánnék mutatni azonban arra, hogy lakóhelyül használt terülletek szennyvizeinek helyes kezelésére közegészségügyi és nemzetgazdasági szempontból is egyedül kifogástalan megoldás a terület általános csatornázásának kiépítése, és az egyes épületek vagy épületcsoportok szennyvizeinek külön-külön való kezelését csak mint szükségmegoldást szabad tekinteni. Mivel azonban a mindenkép kívánatos általános csatornázás kiépítésének sok esetben főképen anyagi nehézségei és akadályai vannak, kénytelenek vagyunk foglalkozni a szükség megoldás gyanánt használható házi szennyvízkezelő berendezésekkel, amiket az általános csatornázás hiánya esetén nem kerülhetünk el. A szóba jöhető házi szennyvízkezelő berendezéseket két főcsoportra oszthatjuk és pedig mechanikai és biológiai derítőkre. A mechanikai derítőberendezésekben, mechanikai erőnek és pedig a nehézségerőnek hatása alatt válanak ki a szennyvízből a szemcsék, illetve rögök és pelyhek formájában benne lévő oldatlan szennyanyagok, amelyek mennyisége a szennyvíz összetétele szerint változik. A szennyeződésnek mechanikai úton ki nem választható további része a szennyvízben részben kolloid, részben oldott állapotban van jelen, aminek feldolgozása már csak biológiai derítőben való kezeléssel, vagyis mikroszkopikus kicsinységű élőlények munkájának segítségül vételével lehetséges, vagy pedig ezeket a kolloid és olelott szennyező anyagokat chémiai beavatkozással semmisíthetjük meg. A mechanikai derítőberendezések két főtípusa a rothasztó vagy oldó medence és a friss vizes derítő. E két derítőberendezés közötti alapvető különbségre, valamint előnyeikre és hátrányaikra az alábbiakban mutathatunk rá. A rothasztó vagy oleló medencében végbemenő folyamat azon alapszik, hogy a rothasztó baktériumok, ezek a gombaszerű, úgyszólván mindenütt jelenlévő rendkívül kis élőlények a rothasztó medence szennyvizében, mivel itt a tenyészésükhöz szükséges feltételek — a Í v. gő hi nya és a nedves sötétség — meg-