Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - VI. ÚJ ELJÁRÁS A TURBULENS KOLYADÉKMOZGÁS SEBESSÉGELOSZLÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA. írta: Dr. techn. Komlósi Imre
ÚJ ELJÁRÁS A TURBULENS FOLYADÉKMOZGÁS MEGHATÁROZÁSÁRA 337 A szögletes zárójelek ebben az esetben vektoriális összegezést jelentenek az ugyanazon időpontban érkező elmozdulási komponensek között , nyugvó koordinátarendszerre vonatkoztatva a mozgást. A (40) képletben szereplő integrálások a tér azon pontjaira vonatkoznak, ahol az erőnek van még hatása. Ez elméletileg a végtelenben van, gyakorlatilag megelégedhetünk a tér azon részével, ahol a hatások műszereinkkel kimutathatók. Minden ponthoz meghatározhatok tehát egy időben változó elmozdulási komponenst, ami az illető helyhez tartozó ú. n. főelmozdulással összetéve adja a tényleges elmozdulást. Határoljuk le a félteret még egy felülettel, ami a folyadék felszínének felel meg. Ez ugyancsak tetszőleges lehet, speciális esetben sík. Míg a medret jelképező felület minden időben állandó, addig a felszín csak egy időpontban. Folyadékáramlás ezen a felületen át sincs. A fenék és a felszín a folyás irányában nem metszhetik egymást. A folyadék felszíne a hozzáérkező periodikus hatásokkal szemben úgy viselkedik, mint egy rugalmas hártya, az odaérkező hatásokat visszaveri. Ezáltal az 0 (xy z) ponthoz nemcsak a fenékről érkeznek hatások, hanem a felszínről is visszaverődés formájában. Minden felszíni pont úgy is felfogható, mintha kitüntetett rácspont volna. Sík felszín esetében egyszerűen járhatunk el a hatások összegének megállapításánál. A redukált vízmélységnek megfelelő távolságban lévő tükörképből érkező hatás lesz azonos a visszaverődött hatással (13. ábra). Két közeg határfelületére beeső hullámok reflexió és törésviszonyait Knott, Wiechert, Jeffreys kutatásai alapján ismerjük. (Handb. d. Physik VI.) Jelöljük a két közegben fellépő longitudinális hullámok terjedési sebességeit a 1 és a 2-vel, a transverzális hullámét !> } és 6 2-vel. A hullám beesési szöge i e. a visszaverődés szöge a longitudinális résznél i r a. a transverzálisnál i r b. a törési szögek megfelelő indexekkel: i g a és i g b. Az általános visszaverődési és törési törvény értelmében írható: = (4la) Sini r a sin irb sin lg a sin ig*, Tehát egy határfelülethez érkező hullám általában négy részre bomlik: két visszaverődő és két megtörő részre. Mindenik rész longitudinális és transverzális hullámból áll, különféle törési és visszaverődési szögekkel. A folyadék felszínét rugalmas hártyának tekintve, a levegőnek átadott energiát elhanyagolva a következő esetek lehetségesek: 1. A beeső hullám lorgiludii álif : a a b Stn i e j Sin l rj S1 11 t ró (41b) sin i r b b sin i e a a azaz longitudinális beeső hullámnál két visszaverődő rész van, egy longitudinális, a beesési szöggel azonos visszaverődési szöggel és egy transverzális hullám, eltérő visszaverődési s zöggel. Vízügyi Közlemények. 22
