Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - IV. HORTOBÁGYTOROKI ÁRVÍZKAPU TERVEZÉSI MUNKÁLATAI. írta: Mosonyi Emil
A HORTOBÁGYTOROKf ÁRVÍZKAPT' TERVEZÉSE •2 79 Amint, azt már említettük, az alaplemezt körülzáró szádfalnak nem csupán a vízzárás szempontjából van jelentősége, hanem az altalaj műtárgy alól való kitérésének megakadályozása miatt alkalmazása egyéb előnnyel is jár. Ha ugyanis az altalajnak — szádfal hiányában — az alaplemez szélei alatt várható kitérése és feltüremlése olyan egyenlőtlen süllyedések okozójává válhatna, amit számításainknál figyelembe kívánnánk venni, akkor a lemez méi'etezése jóval nagyobb deformációkat és belső erőket eredményezne; ez pedig vagy a vasalás, vagy a betonméretek számottevő növelését vonná maga után. Az egyenlőtlen altalajsüllyedés figyelembevételének mellőzésével tehát olyan anyagmegtakarítás jár. ami — legalább is részben — fedezi a Larssen szádfal költségét. Ezenkívül kiküszöböltük azt a számításbeli bizonytalanságot, ami az egyenlőtlen süllyedések értékének számszerű felvételéből származnék, s aminek ezért az a további következménye lehetne, hogy a kellő biztonság elérése végett felvett túlságosan kedvezőtlen feltételezések szükségtelenül nagy méreteket eredményeznének. A Larssen-szádfal körülzárás, továbbá az altalajnak a fúrási szelvények tanúsága szerinti homogenitása — az alaplemez felülete alatt — indokolják a szigorú rugalmassági elmélet alkalmazásának lehetőségét. Mivel a szóban forgó lemezt nem az elasztikus felület, hanem a vízfolyás irányára merőlegesen egydimenziós rugalmas lemezsáv vagy rúd megoldására vezettük vissza, a számszerű kidolgozásnál a külső erők megfelelő hányadával terhelt tetszőleges szélességű lemezsáv vizsgálható. (Ezt célszerűen 1 fm-nek szokás felvenni.) Mivel az egydimenziós feladatoknál a lemez szélességi méretének a számítás menetére semmi befolyása nincs, a továbbiakban — a kétdimenziós ..elasztikus lemez" problémájával szemben — a „lemez" szó használatát kerülve, elasztikus lúdról fogunk beszélni. Kis terhelések mellett, a talajterhelési görbe arányossági határán belül, azaz ameddig a talajstruktúra még nem szenvedett változást, a tökéletesen rugalmasnak feltételezett altalajra érvényes a \Vinkler-ié\e alapvető összefüggés: p = Cy, azaz a keletkező talajreakció arányos a besüllyedéssel. A fenti összefüggés értelmében tehát a tartó — rugalmas rúd — összes pontjainak besüllyedése arányos a megfelelő pontokban ébresztett reakciókkal; másszóval a tartó behajlási ábrájának hasonlónak kell lennie a reakció-megoszlás ábrájához. A feladat megoldása azért a következőképen fogalmazható: a rugalmasan és folytonosan felfekvő rugalmas rúd alatt a külső erőkkel egyensúlyban levő olyan megoszló reakcióerőknek kell keletkezniök. hogy ezeknek a reakcióknak és a külső erőrendszernek együttes hatásából származó deformációs vonal hasonló legyen a reakció-megoszláshoz. A q megoszló külső erőrendszerrel és a folytonos felfekvésből származó p megoszló reakció-erő rendszerrel terhelt b szélességű tartó nyomatéka és terhelései között az alábbi közismert összefüggés írható fel:
