Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

232 BOGkÁRDI JÁNOS Ez pedig bekövetkezik akár J = J

g, akár Q = Q

e, vagy ш = ш

0, vagy pedig f (£2) függvény zérus. Alapjában véve ez így nem sokat mond. Azonban tágabb értelmezést nyerünk, ha figyelembe vesszük, hogy pl. J — J

0 esetén lehetséges, hogy Q ф Q

0, ш ^ w

0 é

s / (£}) sem zérus, és a (36) egyenlet mégis kielégítést nyer Nyilvánvalóan ugyanez történik, ha J-t és Q-t felcseréljük, vagy akár a több tényezőt vesszük szemügyre. Du Boys

2

3 elméletét véve alapul, hordalékmozgás nem lehetséges, ha (37) ц, . S (S-SJ = 0 egyenlőség fennáll. S a hordalékmozgató erőt, S

0 a kritikus hordalékmozgató erőt és V együtthatót jelent. Ennek helyessége minden további meggondolás nélkül belátható. Schoklitsch'

1* képlete szerint nincs mozgás, ha (38) (Q-b.q.)=0 . N A képletben d a hordalék szemátmérőjét, J

e az energiavonal esését, Q a vízmennyiséget, b a mederszélességet. q

B az egységnyi szélesség kritikus vízemésztéí-ét és с állandót jelöl. Feltételünk hclj-csségét itt is már a puszta szemlélet igazolja. A felsorolt három példából látható, hogy a hordalék nyugvásának kritériumát is nagyon sokféleképen állíthatjuk fel. Gyakorlatilag azonban ezek használhatatlanok, mivel nem egyedül a keresett határértékeket, hanem a kritikus állapot alatti értékeket is magukba foglalják. Megemlítendő, hogy a (36), (37) és (38) képleteket szerzőik csupán a szállított hordaléksúlyok meghatározására használták, s így a kritikus állapot meghatározására való alkalmazásuk tőlük függetlenül történik. Már itt rá kell mutatnunk arra, hogy a gyakorlatban a kritikus állapot meghatározásánál nemcsak a hordalék jellemzői (szemnagyság, fajsúly stb.) és a vízfolyás meghatározói (sebesség, esés stb.), hanem a meder jellemzői

2

5 (szelvényalakja és arányai, érdesség stb.) is szerepet játszanak. Egy másik figyelembeveendő körülmény — amely ugyan magától értetődik —, hogy csak átlagos értékekről beszélhetünk. Még ha pl. azonos szemnagyságú és fajsúlyú anyagot* is veszünk a kritikus állapot meghatározásához, a hordalékszemek nagyságában, alakjában és fajsúlyában akkor is vannak kisebb eltérések. Ezért mindenütt csak átlagos értékekre gondoljunk. Ennek különösen a természetes vízfolyásoknál van jelentősége. 2

4 Schoklitsch A.: „Der Geschiebetrieb und die Geschiebefracht", Wasserkraft u. WasserWirtschaft, No. 4, 37. old., 1934. 2

3 Mint 1 alatti. 2

4 Boyárdi, J.: „Hordalékmérési kísérletek a Felső-Dunán", Vízügyi Közlemények 1939. 1. szám, 117. oldal. * Csak természetes hordalékot veszünk számításba.