Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

228 BOGkÁRDI JÁNOS ságokat vezetjük be. Vagyis a tervezésnél a kérdéses szakasz eredeti szemnagyságaival számolunk. Az eltérés az adott esésviszonyok miatt úgyis jelentéktelen lesz. A már egyensúlyban lévő, megállapodott szakaszra megállapított összefüggések extrapolálása pedig további megközelítést jelent. Végeredményben újabb és újabb helyesbítésekkel a kívánatos pontosságot elérhetjük. A közölt eljárás képezheti az alapját a folyók szabályozására a hordalékmozgás szempontjából végzendő tanulmányoknak. A hidraulikus sugár meghatározása a módszer súlypontja. Ezzel kajrcsolatban külön is hangsúlyozni kívánjuk, hogy a folyószabályozásban legfontosabbnak a hidraulikus sugár szerepét tartjuk. III. A HORDALÉKMOZGÁS HATÁRÉRTÉKEI. 7. A mozgás megindulása. A mederfenéken nyugvó hordalékszem csak bizonyos ellenállás leküzdése után jöhet mozgásba. A mozgó víz ütőerejével számolva a d átmérőjű hordalékszemre ható erő legyen H. Ha v a víznek a bordalékszemhez viszonyított sebessége, H = k[-dAv*?- , \ 4 J g ahol к a víz ütőerejének kitett területtel és a lejtő hajlásszögével változik. A hordalékszem súlya ahol Y\ a hordalékszem fajsúlya. A hordalékszem megindulásának pillanatában H = rp . G', ahol rp a lejtő hajlásszögének és a súrlódásnak a függvénye ; vagyis (30) ahonnan d = constans —- adja У a d szemátmérő és a mértékadó sebesség közötti összefüggést. Ugyanazon hordalékanyagnál általánosságban (31) d — constans . vEzt az elméletet „az ütőerő elmélet"-nek nevezik az irodalomban.

18 A másik elmélet a ,,súrlódási elmélet", amely szerint a szemátmérő és a hordalékmozgató erő közötti összefüggést nyerhetjük. 1

8 Rubcy W

. W.: „The force required to move particles on a stream bed" USA Geological Survey, Professional paper 189-E.