Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

222 BOGkÁRDI JÁNOS vízfolyásnál a kettő teljesen azonos. Ha az energiavonal esését egyenlőnek vesszük a vízszín esésével, akkor a dimenziókat tekintve i = y . J, ahol J a vízszínesés, y pedig a víz fajsúlya. A vízszínesést bevezetve kapjuk: (18) „ = ]/_£_. утгз. I p.C Vegyük pl. a Chezy-féle sebességegyenletet. = CYR.J > ahol С — 1/ ^ ' és Á dimenziója gr cm~

3 1

4 Ha igaz az a feltevésünk, hogy a (16) egyenlet megfelel a közönséges sebességegyenleteknek, akkor 7 1 2.g.y e. С i Я J_ = 2g p.C л egyszerűsítve kapjuk vagyis (3 — —-— = — valóbsn nevezetlen, 2. g Q 2

y ami feltevésünket igazolja. Reynolds O. mint ötödik független változót a víz abszolút viszkozitását, u-t vezette be. így 5—3 = 2-re növekedett a feltételi egyenletek száma. Ennek eredménye a sebesség, vízmélység, vízsűrűség és viszkozitás közötti összefüggés: a Reynolds-szám, R. Eszerint V = /w*

1 . m*

2. p*

3 . constans a feltételi egyenletünk, amelyben x

2 és x

3 értékei úgy választandók meg, hogy a V = nevezetlen constans u

x> m,*' o

x' » 4 egyenlőség kielégítést nyerjen. x

1

: x

2 és x

3 értékeit u, m. p és v dimenzióit figyelembe véve, közvetlenül megkapjuk. fK = gr . sec . cm~

2 j x

1 = 1 m = cm ; Xo = — 1 p == gr . sec

2 .cm 4 ] x

3 = — 1 v = sec

—

1. cm , vagyis v (19) = R ahol R a Reynolds-szám. fi. m~

l. p

_

1 1

4 Rohringer S.: „Hidraulikai számitások", 46. oldal.