Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

220 BOGkÁRDI JÁNOS lényegesek. A szükséges hordalékszállító-képes^ég biztosítása sem elegendő, ha pl. a meder elfajulása miatt a folyó nem képes hordalékát tovaszállítani. A „megállapodott meder" fogalmát azonban a hasonlóság ellenére sem lehet az eddigi fogalmazásban a folyószabályozásnál alkalmazni. A folyószabályozás ugyanis egy természetes életet élő vízfolyás rendezését célozza, amelyet nem lehet teljesen mereven rögzíteni. A folyó életében természetes változások állanak be; a vízállások és a vízmennyiségek, az évszaktól függő körülmények, stb. mind változnak. A sikerült folyószabályozás ezeknek a változásoknak mind megfelel és a velük járó kisebb, a lényeget nem érintő időleges átalakulásokra módot nyújt. A megállapodott medernek a csatornákra vonatkozó definíciója a geometria méretek aránytalansága miatt sem felel meg a folyószabályozásnál. Ebből a szempontból elegendő rámutatni pl. a helyszínrajzi elrendezésnek és a sodorvonalnak a folyószabályozásnál való fontosságára. Nincs akadálya azonban annak, hogy a folyószabályozásnál az előadottak alapján kisebb, természetes változásokat megengedve, képzeljük el a megállapodott meder fogalmát. A megállapodott mederre vonatkozó főbb kikötéseink azonban változatlanul fennállanak. Nevezetesen megállapodott medernél megkívánjuk, hogy az áradó és apadó vizek közt mutatkozó eltérésektől eltekintve, ugyanazon vízmennyiségek mindig azonos vízállások és vízszínesések, valamint egyforma átlagos sebességek mellett nyerjenek levezetést és a sebességeknek a keresztmetszetben való eloszlása is lényegileg változatlan maradjon. Ismeretes, hogy áradó és apadó víznél ugyanazon vízállás esetén is az esés változásának megfelelően különböző vízmennyiségek nyernek levezetést . Ezeket az eltéréseket a megállapodott meder kialakulása sem fogja megszűntetni, mert ezek az egyes árhullámok magasságával, időbeli megjelenésével, szóval a folyó vízjárásával vannak összefüggésben. Azonban éppen ezért a megállapodott medernél a vízállásokra, vízmennyiségekre és esésekre vonatkozó kikötéseinknél az áradó és apadó vizeknél jelentkező eltéréseket indokolt megengedni. A következőkben a megállapodott medernek mindig ezt az értelmezését fogjuk érteni. A folyószabályozásnál tehát minden körülmény tekintetbe veendő és az összes tényezőt be kell vonnunk számításainkba. Utaltunk már arra, hogy ilymódon olyan tág keretet nyerünk-, amelyet egyöntetűen nehéz kitölteni. A segítséget egészséges szakaszai révén maga a folyó nyújtja, amelyet kellő óvatosság mellett fel is használhatunk. Mielőtt fejtegetéseinket tovább részleteznénk, vizsgáljuk meg azokat az összefüggéseket, amelyek a folyószabályozásban szereplő tényezők között fennállanak. Szerepel egy sereg egymástól függő tényező, amelyeknek viszonyát kellene megállapítanunk. A tényezők egy részét közönséges fizikai jelenségek kötik össze, pl. esés, gördülés, munkavégzés, vízmozgás, stb. Több tényező a fizikai jelenségek mellett, mint változó adottság jelentkezik, pl. a mederérdesség, a hordalék jellemzői, a folyó kanyarulati viszonyai, a meder alakja, stb., amelyeknek egymás közti és a fizikai jelenségekhez való viszonya hasonlóképen kérdéses. Nézzük, melyek azok a bennünket érdeklő fizikai és egyéb összefüggések, amelyeket már megállapítottak, és azután azokat, amelyeket mi vezetünk le.