Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XVI. vitéz Becske Kálmán: Budapest és környékének csatornázása

190 VITÉZ BECSKE KÁLMÁN Sorra veszem az egyes községeket (lásd 7—10. ábrákat). Újpest város 1732 ha-nyi területéből mintegy 700 ha lakott terület, melyből 500 ha csatornázott. Csatornahálózata 1888—1912 között épült úsztató rendszerrel. Főgyűjtője a Váci-úton halad végig, melyből három vészkiömlő ágazik el az újpesti téli kikötőbe. A főgyűjtő a főváros területén, a Meder-utcánál torkollik a Dunába. Az északi, mélyebben fekvő területek szenny- és csapadékvizeinek elvezetését egy mélyebben fekvő főgyűjtő szolgálja, melynek kitorkolása a Garam-utcánál van. A mély főgyűjtő szennyvizeinek ötszörös higításig a Váci-úti magasabban fekvő főgyűjtőbe való átemelése céljából egy átemelő-telep építése van tervbe véve, a csapadékvizek helyi kitorkolása pedig megmaradna. A szennyvizek átlagos menynyisége 220 lit/mp, de a mintegy 70% ipari szennyvíz miatt nagy ingadozásokat mutat. Főgyűjtője túlterhelt és ezért a Váci-út környékén gyakori elöntéseket okoz, miért is e főgyűjtő átépítésére szükség lesz. A főváros az általános csatornázási tervek elkészítése során már számolt Üjpest szennyvizeivel, melyek háromszoros higításig a Magdolnavárosi szivattyútelepre és tisztítás után a Duna sodrába jutnának, míg a csapadékvizek jelen kitorkolása megmaradna. A szennyvizek levezetése céljából a Meder-utca és a Magdolnavárosi szivattyútelep között összekötő csatornát kell építeni. Az általános csatornázási tervek elkészítése és a meglévő csatornahálózat revíziója folyamatban van. Rákospalota 2628 ha-nyi területéből mintegy 500 ha a lakott terület. Csatornázva csupán az 50 ha kiterjedésű MÁV lakótelep van, melynek csatornája a főváros Komáromi-út csatornájába van bekötve. A város csatornázási terve 1928-ban készült el, a csatornamű azonban a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt nem épült meg. A csatornázási rendszer úsztató lenne. A főgyűjtő a tervezet szerint a főváros területén, a Dorozsmai-úton haladna végig, de a vonatkozó vízjogi tárgyaláson a főváros képviselői műszaki okokból a főgyűjtőnek a Szőnyi-úton való vezetését kötötték ki. A főgyűjtő a Szőnyi-út és Rákospatak keresztezésénél a csapadékvizeket a Rákospatakba, a szennyvizeket ötszörös higításig a Rákosvölgyi főgyűjtőbe torkoltatná be. Pestújhely 143 ha-nyi területe teljes egészében lakott. Csatornázva csak egyes középületek vannak, melyek helyi tisztítóval bírnak. Csapadékvizei a főváros területén keresztül a Rákospatakba nyernek levezetést. Az 1912-ben készült általános csatornázási terv szerint úsztató rendszerű hálózat épülne. Főgyűjtője az Erzsébet királyné-úton haladna és a csapadékvizeket a Rákospatakba, a szennyvizeket ötszörös higításig a Rákosvölgyi főgyűjtőbe vezetné. Rákosszentmihály csatornázva nincsen. Felszíni vizei nyilt árokhálózat útján a Rákospatakban nyernek levezetést. A 793 ha-nyi területéből csatornázandó volna 690 ha lakott terület, melyből 400 ha a Szilas-patak, 290 ha a Rákospatak völgyébe esik. Elgondolásunk szerint a község úsztató rendszer szerint lenne csatornázandó. A csapadékvizek a Szilas-, illetőleg a Rákospatakba jutnának, a szennyvizek ötszörös higításig a Rákosvölgyi főgyűjtőbe. Rákosszentmihály csatornahálózatához csatlakozna Cinkotának a Szilas-patak völgyébe eső része. Cinkota, Mátyásföld és Sashalom községek csatornázását egységesen kell megoldani, kivéve Cinkotának a Szilas-patak völgyébe eső 440 ha-nyi területét, mely,