Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
1-2. szám - XV. Szabó János: A székesfőváros csatornázási viszonyai
178 SZABÓ JÁNOS vesszük, hogy a csatornázatlan házak egy része a hegyvidéken, nagy parcellákon szétszórt, csak nyáron lakott épület, akkor állítható, hogy a fővárosi csatornahálózat fejlesztése nem maradt el a városfejlődés mögött. A csatornázással az építkezést teljesen utolérni nem lehet, mert mindig akadnak, akik olyan területen építenek, amely a csatornahálózattól oly távol esik, ahova közmüveket kivezetni nem lenne közérdek és nem is lenne észszerű. A főváros csatornahálózatában a régi terméskőből és téglából épített csatornák hosszúsága mintegy 170 km. E csatornák hézagaiból a habarcs már rég kikopott, ennek következtében időnként a téglák kiesnek s az így támadt üregek patkányfészkelő helyekké válnak. Minthogy a hézagos csatornák nem vízzárók, a víz a talajba szivárog és sok esetben a földet a falazat mögül kimossa. Ezért gyakoriak a régi csatornákban a beomlások. A régi csatornahálózat nagy kiterjedése okozza, hogy a főváros csatornafenntartási kiadásai elég jelentősek. A csatornák természetes elhasználódása általában úgy megy végbe, hogy л csatorna beton oldalfala és feneke elkopik. Néha ez a kopás olyan mértékű, hogy a fenékbeton teljesen kikopik és a szennyvíz a talajon folyik. А X. ker. Kolozsváriutcában legutóbb olyan 43 év óta üzemben lévő 100x150 cm méretű csatornát javítottak ki, melynek feneke eltűnt és az oldalfalakban is néhol 20 cm mély bemarások képződtek. Minthogy a csatorna boltozata még teljesen ép volt, belső javítási munka során a fenék és oldalfalak kikopott részeit betonnal helyreállították. (L. 4. sz. kép.) Az utóbbi időben több csatorna boltozatán keletkeztek repedések. Jellemző eset erre a Vámház-körúti csatorna, ahol a boltozat több száz méter hosszban 10 — 30 mm szélességben megrepedt. E repedéseket a közúti forgalom által okozta belső rázkódások idézték elő, mert azóta jelentkeztek, amióta a villamos forgalom a vágányok középre helyezésével a csatorna felett zajlik le. Vágány keresztezések és váltók alatt a repedések a vállvonalban is jelentkeztek. Ez arra vall, hogy a repedések előidézésében dinamikus hatások működtek közre. A repedéseket sűrített levegő segélyével befuvatott betonnal kijavították s a munka után négy hónappal megtartott felülvizsgálat azt mutatta, hogy a repedések tovább nem terjedtek és más helyen sem ismétlődtek (6. sz. kép.). Az utóbbi években időnként a sajtóban olyan tartalmú közlemények láttak napvilágot, hogy a budapesti szennyvízzel milliós értékek mennek kihasználatlanul a Dunába. A cikkek írói a szennyvízzel való öntözés lehetőségeinek mérlegelésére bizonyára a berlini öntözőgazdaság több kiállításon bemutatott propagandaszerű táblázataiból kaptak ösztönzést. Alig volt ugyanis a háború kitörése előtt Németországban közérdekű kiállítás, ahol ezek a táblázatok meg ne jelentek volna. Szerepeltek a düsseldorfi „Das Schaffende Volk" című nagyszabású kiállításon is, tehát széles körben váltak ismertté. A táblázatok azt mutatták, hogy Berlinben 26.500 ha (45.000 hold) mezőgazdasági területet szennyvízzel öntöznek. A gazdaságnak 19.000 darabból álló tehénállománya van s 1 millió ember zöldség, valamint 700.000 ember tejszükségletét képesek fedezni. A berlini táblázatok rendkívül meggyőzők; mert mindjárt a táblázatok alatt természetben a mezőgazdasági produktumok igen nemes példányai is ki vannak