Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XIV. Lesenyei József: Az ipari szennyvíz értékesítése

AZ IPARI SZENNYVÍZ ÉRTÉKESÍTÉSE 163 mechanikai úton: levegőbefúvassal való flotációval kiválasztani a zsírt, így is kinyerhető a zsírmennyiség 60—70%-a. A szövetgyárak szennyvizeinek már a gyár gazdaságosságának fokozása szempontjából is a legfontosabb a szennyvízbe jutó fonalak visszatartása. Képünk (lásd külön lapon 2. sz. kép) az általánosan elterjedt Babrovszky-féle szálfogót mutatja be, melynél maga a szálasanyag képez egy forgó dobra szerelt szitaszöveten .szűrőréteget. A fonalfelesleg automatikusan leöblíthető és még fonható anyagot ad. A textiliparban a fonalak fehérítése folyamán igen kellemetlen tulajdonságú szennyvíz áll elő. A fehérítésnél elsősorban szóda, vagy nátriumhidroxid-tartalmú főzőlúgokat használnak, hogy az anyagot a fehérítésre alkalmassá tegyék, azután következik a fehérítés hidrogénszuperoxiddal, nátriumhipochorittal, majd a fehérített anyag a klórtalanító anyagba, az antiklórba kerül, mely lehet biszulfit, nátriumthioszulfát, végül a savas fürdőbe jut. A nyert szennyvíz nem bocsájtható a vízfolyásokba, de még a városi csatornahálózatba sem. Bár lehetőség lenne arra, hogy a különböző szennyvizeket elkülönítve kémiailag kezeljék, de ez az eljárás túlságosan költséges. Elég jól bevált a különböző szennyvizek megfelelő arányban való összekeverése. Az ilyen irányban végzett vizsgálataink azonban azt mutatták, hogy a különböző szennyvizek összetételének csak mindenkori alapos ismerete és pontos adagolása mellett lehetne célt érni, ami azonban körülményes és drága. A leghelyesebb a különböző szennyvizek összekeverése, semlegesítése és talajszűrőn való kezelése. Ebben a csoportban hátra van még a bőripari szennyvizek kezelése. A bőripari szennyvizek tisztítása során az első feladat a nagyobb méretű szennyezések, mint szőr-, hús és bőrcafatok visszatartása, erre a célra rácsok, rostélyok szolgálnak, ezután következik a lebegő anyagok eltávolítása. Míg a nagyobbméretű szennyezések visszatartása leginkább az előállítás helyén történik, addig az ülepítés könnyebben megy végbe, ha az egész üzem szennyvizeit egy medencében ülepítik. A különböző eredetű és kémhatású vizek ugyanis egymásra hatva, olyan kémiai változásokat idéznek elő, melyek csapadékképződés révén a szennyvíz tisztaságát fokozzák. A meszes és savas vizek egymásrahatása révén a szennyvíz nagy lúgossága csökken. Sok esetben célszerű a meszes víz mésztartalmának további csökkentése, ez újabban a gyártelep tiizelőszerkezetében előálló füstgázoknak a szennyvízbe való bevezetése útján történhet. Az ülepítés során keletkező iszap eltávolítása gondot okoz, mert szervesanyagtartalma magas, könnyen bomlik, rendkívül bűzös. Neumünsterben az iszap víztelenítésére a 14. ábrán látható szalagszűrőt használják. A szűrőszalagra állandó üzemben 5 mm vastag rétegben adagolják az iszapot, az átszivárgó nedvességet egy másik, nemezből készült végtelen szalag veszi át. A nemezszalag nedvességtartalmát két víztelenítő hengerpár távolítja el, 11* 14. sz. ábra. Szalagszűrő a bőrgyári iszapvíztelenítésére.