Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XIV. Lesenyei József: Az ipari szennyvíz értékesítése

AZ IPARI SZENNYVÍZ ÉRTÉKESÍTÉSE 157 hét molekula vízzel kristályosodik. Ezt a folyamatot még elősegíti a hőmérsékletcsökkenés is. A kristályosítóból kikerülő anyag szűrőbe kerül, a sav a savtartályba, a vasszulfát a bunkerbe jut. A felesleges vasszulfát innen eltávolítható, míg egy részét a szárítódobban víztelenítik, azaz hevítéssel a hét molekula kristályvízből hat molekulát elűznek. Az egy molekula kristály vizű vasszulfátot újra felhasználják a kristályosítóban vízelvonásra. Ha az üzem nem rendelkezik a szárítódob fűtésére alkalmas fáradt meleggel (6. ábra), úgy a pác erősítéséhez szükséges kénsawal vonják el a hat molekula kristályvizet. A rézfürdők kimerült pácainak leengedésénél a helyzet még súlyosabb, mint a vasnál, mert a réz az élő szervezetre még károsabb hatású és drágább anyag is. A réz eltávolítása és visszanyerése régen kizárólag mésszel történt, a szükséges túlmeszezés miatt azonban a leváló gipsz megnehezítette a réz visszanyerését. Ugyanez a helyzet a magnezit, vagy a magnomasse használatánál is. A rezet kémiai uton eltávolító eljárások hátránya : 1. idegen anyag hozzáadása szükséges. 2. a maratópácban jelenlevő sav veszendőbe megy, a kelet6. sz. ábra. Sierp és Fránscmier eljárása a marutófürdö szennyvízének földolgozására olyan esetben, amikor hőforrás nem áll rendelkezésre. sz. ábra. Göpfort-féle rézleválasztó eljárás. kező mész- ás magnéziumsók a befogadó vizének keménységét növelik, 3. a képződött iszap mennyisége nagy, 4. .a réz visszanyerése nehéz. A legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott a cementáló eljárás. Ilyen eljárás a Göpfert-féle (7. ábra), melynél a vasforgácccal megtöltött, lépcsősen elhelyezett kőagyagedényeken át folyik a rézszulfát oldat. A nyert iszap 54% víztartalom mellett 39% rezet és 7% vasat tartalmaz. Ennek az eljárásnak nagy hátránya, hogy a képződő rézcement a vas