Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XIV. Lesenyei József: Az ipari szennyvíz értékesítése

154 lesen y el józsef kicsapódhatnak. Meszezésről kell gondoskodni és utána ülepíteni, hogy a képződött gipszet visszatartsuk. A hányók csurgalékvize ugyanilyen elbírálásban részesítendő. A kitermelt szén mosásánál és fajt ázásán ál fellépő szennyvizet ülepítés után körforgásban tartják, csak csekély részét pótolják friss vízzel. A végleg leeresztett vizet azonban 5—6 óráig kell ülepíteni. A leülepedett szénpor megfelelő tüzelőberendezésben jól égethető — esetleg a kokszoltásnál fellépő kokszporral együtt. Érdekes, hogy bár a Ruhrvidék minden bányája el van látva megfelelő szénporülepítőberendezéssel, mégis a befogadóul szolgáló Emscher-folyó vizéből a Karnapnál megépített folyami-ülepítő-berendezésben évenként 200 ezer tonna 50% vizet tartalmazó szénport fognak fel és megfelelő szárítás után égetnek el. A szénfeldolgozó iparok, mint gázgyártás, kokszolás, schwelezés során nyert szennyvizek igen különböző ösz-> szetételt mutatnak. Kezelésüknél azonban igyekeznek a régen még kellemetlennek számító, ma igen nagy gazdasági jelentőséggel bíró melléktermékek, mint benzol-, ammóniák-, cián-, rodánvegyületeket a legmesszebbmenően kinyerni. Ezeknek az iparoknak szennyvize képezte régebben a legkellemetlenebb szen n y vizek egyik ét. Ujabb keletű a gázvízből a fenol kinyerése, az ammóniák kihajtása előtt. Főleg a német Emschergenossenschaft buzgólkodott éveken át a gázvíz fenoltartalmának kinyerésén és fáradozását több, használható eljárás feltalálása jutalmazta. A 3. ábrán a Pott—Hilgenstock-féle eljárás vázlata látható, melynél a nyers gázvízből benzollal nyerik ki a fenolt. A benzol és fenol elválasztása ennél az eljárásnál a fenol nátriumvegyületén át történik. A berendezésben a benzol kimossa a gázvízből a fenolt. Ez a folyamat az 1. oszlopban játszódik le. A második oszlopban a benzol utolsó nyomai eltávolíthatók. A harmadik oszlopban a fenol-benzol keverékből az ammoniákvíz nyomai kiválaszthatók. A fenol-benzol keverék ezután az ötödik oszlopba jut és ott nátronlúggal jut érintkezésbe és így nátriumfenolát áll elő. A fenolatlúg tartányba kerül és elszállítható. A benzol és nátronlúg elválasztására szolgál a 4. oszlop. Ezzel az eljárással az ammoniákvízből a fenol több, mint 90%-ban kinyerhető. Igen nagy nehézséget jelentett a barnaszén schwelezésénél fellépő szennyvíz, mely fenol mellett ammóniát, piridint, alkoholokat, olajokat, gyantákat, huminsavakat és még egy egész sor más vegyületet tartalmaz, A tisztításnál elsősorban a fenolt mossák ki, újabban benzol helyett itt trikresilphosphátot alkalmaznak oldószerül, majd az olajok és kátrányok gondos visszatartása után már lehet akár biológiai tisztításnak is alávetni a szennyvizet. A Leunawerkben használatos trikresilphosphátos eljárás vázlatát mutatja a 4. ábra. A mechanikai szennyezésektől megtisztított szennyvíz keverővel ellátott 3. sz. ábra.