Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XIII. Szilágyi Gyula: A szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása

A SZENNYVÍZ MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSA. írta: SZTLÁGYI GYULA. A szennyvíz mezőgazdasági hasznosítására való törekvés ugyanolyan régi, mint magának a szennyvíznek a problémája. A városi központi csatornázások építése új kérdés elé állította a közületeket: mit csináljanak a csatornahálózatban összegyűjtött vízben úsztatott nagytömegű szennyes anyagokkal. Szennyvíztisztítási módok még nem voltak kifejlődve, mindössze a vízfolyásba bevezetés és a rothasztó medencékben tárolás volt ismeretes. Az előbbi érzékenyen szennyezte a vízfolyást, az utóbbi kellemetlen bűzös állapottal járt. A szennyvíz hasznosításának általában kétféle módja van: az öntözés és a halastó. A kettő egymástól függetlenül fejlődött ki és ma az a helyzet, hogy míg a szenny víztavak kérdése teljesen tisztázott és egyik legjobb szennyvíztisztítási módnak van elismerve, addig a szennyvízöntözések kérdése körül nagy ellentétek mutatkoznak s e tekintetben a szakkörök két táborra oszlanak, a szenny vízöntözés híveinek és ellenzőinek csoportjára. Ahhoz, hogy az eltérő vélemények között eligazodni tudjunk, azokat értékelhessük és magunk is állást foglalhassunk, ismernünk kell a szenny vízöntözés múltját és fejlődésének menetét. A mezőgazdasági hasznosítás legrégibb módja az volt, hogy a szennyezett patakok vizével öntöztek. Erre mutat példát már 1700-ban Edinburg városa. Ebből fejlődött ki a szennyvízzel öntözés elsősorban Angliában, ahol az 1800-ая évek elején már néhány város gyakorolta a szenny vízöntözést, többek között kötött talajon a csörgedeztető módszert és ezzel kapcsolatosan végeztek a világon először tudományos alapon vizsgálatokat a szennyvíz tisztulásának fokáról. A németek az angoloktól vették át a példát s elsőnek Danzig városa 1870-ben. majd 1873 ban Berlin rendezkedett be szenny vízöntözésre. A szennyvízöntözés elterjedését többféle körülmény segítette elő, ezekegyike volt az, hogy a mult század hetvenes éveiben az ülepítésen kívül más kielégítő szennyvíztisztítási módot nem ismertek, tehát a szennyvízöntözésnél a tisztításon volt a hangsúly, nem pedig a mezőgazdasági hasznosításon. Másfelől előtérbe hozta az a szempont is, hogy a városok környékének lakossága kezdetben azzal a beállítással tiltakozott a központi csatornázások ellen, hogy ezáltal a mezőgazdaságtól elvonatik a városból származó fekália és egyéb hulladékanyag, ami azt megelőzőleg valamilyen formában kikerült a földekre. Alátámasztotta ezt a szempontot Liebignek abban az időben divatossá vált felhívása: adjuk vissza a földnek, amit belőle kivettünk. És végül a szennyvízöntözések mellett szólt az a körülmény is, hogy a csatornázások elterjedésével és az iparosodás előhaladtával a vízfolyások fokozott mértékű elszennyezése következett be.