Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XII. Maucha Rezső dr.: A szennyvíz és a vízfolyások

A SZENNYVÍZ ÉS A VÍZFOLYÁSOK 121 Л,'-vei, akkor a hígított szennyvízpróba 1 literében lévő higítóvíz 5 napos oxigénfogyasztását az / = (h-h') (1000—a) 1000 képlet fejezi ki. Ezt az értéket tehát az 5 napig termosztátban tartott hígított szennyvízpróba oxigéntartalmához kell adnunk, mert azt nem a szennyvízben levő szervezetek használták el. Mindezeket figyelembe véve, a szennyvíz 5 napi biokémiai, oxigénigényét 1 liter szennyvízre vonatkoztatva, milligrammokban a B=(e'--e") 1000 (¥ -h) 1000 —a (3) képlettel számíthatjuk ki. Ha ellenben a szennyvíz redukáló anyagokat nem tartalmaz, vagyis a hígított víz számított és meghatározott, értéke azonos, akkor a biokémiai oxigénigény a B' - S 1000 e' (4) képlettel számítható ki. Az erősen eutrof jellegű Velencei-tó törpeplanktonjával végzett vizsgálataink során (10) arra az eredményre jutottunk, hogy a víz biokémiai oxigénigényre is, mint általában a biokémiai folyamatok, a van t //o//-féle törvényt követi, ami abban nyilvánul meg, hogy a folyamat reakciósebessége minden 10 C° hőmérséklet növekedésnek megfelelően körülbelül megkétszereződik. Vizsgálati eredményeink ° J ЛЛЛЛЛП alapján ki is számítottuk a van t Hojfféle egyenlet állandóit és az egyenletet a következő alakban állítottuk elő. 1<- - 7261. 25 13. 714 ahol l a természetes logaritmust jelenti, s a biokémiai oxigénigény reakciósebességének állandója, T az abszolút hőmérséklet, a két szám pedig a van' t Hoff egyenlet állandóit jelenti. Ezzel az egyenlettel számítottuk ki a 3. sz. ábrán látható görbe adatait, amely tehát az oxigénigény és a hőmérséklet összefüggését tünteti fel. Ez a görbe nemcsak a törpeplankton oxigénigényét, hanem az azzal együtt élő konzumensek és reducensekét is magában foglalja, mert a Velencei-tó csaknem «-mesosaprob jellegi! vizében az önszennyezés már erősen kifejezésre jut. 3. sz. ábra. A biokémiai oxigénigény sebességi állandójának hőmérsékleti görbéje.