Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XII. Maucha Rezső dr.: A szennyvíz és a vízfolyások

110 DR. MAXJCHA REZSŐ szerepük van az algáknak. Mert lia egy méter mélységet veszünk tekintetbe, akkor 1 m

3 víz csak egy m

2 felületen vehet fel oxigént a 21 térfogatszázalékot tartalmazó légkörből és ugyanakkor a producensek több négyzetméter felületen termelik a tiszta, csaknem molekuláris eloszlású és a víz hidrostatikai nyomásával lényegesen megnövekedett nyomású oxigéngázt. Nyilvánvaló tehát, hogy a törpeplankton algák kicsiny testmérete folytán a víz oxigénfelvétele a légkörrel szemben inkább a producensek oxigéntermelése révén történik. A törpeplankton algák kicsiny testméretei folytán azonban egy-egy alga csak igen kevés szerves anyagot raktározhat. Ezért ezek az algák nagyon gyorsan szaporodnak. Szaporodásuk azonban korlátozott, mert ha túlságosan elszaporodnának a víz széndioxid és egyéb tápanyagtartalmát olyan nagy felületen használnák ki, hogy az mielőbb elfogyna és végeredményben az algák megélhetése válnék kérdésessé. Ez nem is következik be, mert a vízben mindig jelen van az élőlények egy másik csoportja, amely a termelt szerves anyagokat állandóan fogyasztja, hogy azokat testében felhalmozza és a szervesanyagok potenciális energiatartalmát az élettér céljaira állandóan készletben tartsa. Ezek a fogyasztók, vagy konzumensek. A fogyasztók állati módon táplálkoznak, vagyis szájnyílásukon keresztül veszik fel a táplálékot és így főleg szilárd szerves anyagokkal táplálkoznak. A konzumensek tehát önállóan, vagyis producensek nélkül megélni nem tudnak, azokra reá vannak utalva, mert közvetlenül vagy közvetve azokból élnek. A szerves anyagokat élő és elhalt állapotban is fogyasztják. Egyesek kizárólag élő, mások kizárólag élettelen szervesanyagokból táplálkoznak, de vannak olyanok is amelyek válogatás nélkül, úgy élő mint élettelen anyagokat vesznek fel szervezetükbe. Általában a felvett táplálék minőségét szájnyílásuk nagysága szabja meg. Vannak olyanok, amelyek közvetlenül a törpeplankton algákból és igen finom eloszlású szerves törmelékből, a detritusból élnek, mert szájnyílásuk igen kicsiny (pl. a plankton lények). Mások a plankton lényekből (pl. a planktonevő halak), ismét mások a fenékfaunából (pl. ponty). A konzumensek egyrésze (pl. a ragadozóhalak) a fenékfanunából és planktonból táplálkozó kisebb halakból táplálkozk. Ezek nőnek természetesen a legnagyobbra, de számuk viszont a legkisebb. Végül vannak olyan halak is, mint a 'pisztrángok, amelyek a fenékfaunából és lehulló rovarokból is, de főleg nagyobb korukban, ragadozó módon élnek és saját fajtájukat sem kímélik, tehát a kannibálizmustól sem riadnak vissza. Ilyetén módon bizonyos élelmi láncok alakulnak ki, amelyek az élettér szervesanyagkészletét és azzal karöltve a producensektől felhalmozott potenciális energia raktározását szolgálják. Ez a konzumensek rendeltetése az élettérben. A konzumenseknek életfolyamataik fenntartásához energiára van szükségük. Ezt a bekebelezett szervesanyagok egy kicsiny részének oxidálása útján szabadítják fel. De csak éppen annyit fordítanak erre a célra, amennyi életfolyamataik fenntartásához szükséges. A konzumensek feladata ugyanis mint láttuk, a szervesanyagoknak élő állapotban való megőrzése és azért fogyasztják az elhalt szervezetek testmaradványait is, hogy az élettér részére már kárbaveszett szervesanyagokat ismét élő anyaggá alakítsák vissza. A szervesanyagok teljes elbontása, vagyis széndioxiddá és vízzé való elégetése, nem a konzumensek, hanem a reducensek, a baktériumok feladata. A reducensek teszik tehát a fenti körfolyamatot reversibilissé, meg fordíthatóvá. A reducensek