Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - VII. Bauer Sándor: A belvízrendezés kérdései

76 BA

TT

ER SÁNDOR idén az algyői főcsatorna és a szatymazi árok másodpercenkint 195 m

3-b hozott a Fehértóba (3. ábra). Nyilvánvaló volt, hogy ha a társulat mp-kint 4 m

3-es lúdvári szivattyújának az ördöglyuki és gyálaréti szivattyúk szállította 600—600 liter és a sóstó—kancsal — madarásztói völgyeletből hozzáfolyó legalább 800 liter vízmennyiség levonása után fennmaradó — legfe

1jebb 2 m

3/sec —, valamint a tápéi szivattyútelep öszszesen 1 m

3/sec teljesítményével tehermentesítjük is a fehértói tárolót, 12 nap alatt 40 cm magassággal túlterhelve betelt volna a Fehértó és az ártér további értékes területei kerültek volna víz alá. De víz alá került volna a 2000 lakosú Sándorfalva és a 7000 lelket számláló Kiskundorozsma község javarésze is. Ennek a csapásnak a bekövetkezését, amelv a régi leírások szerint csak 1871-ben és 1881-ben fordult alő, amikor Szeged vidéke egészen a körtöltésig egyetlen sima víztükör volt, csak a Maty-ér-medencének és a vízgyűjtőterület további 39 kisebb völgyének elzárásával és elárasztásával lehetett megakadályozni. Amíg a Szeged körüli tárolási lehetőségek tökéletes kihasználását a szegedi társulat mérnökei páratlan körültekintéssel végrehajtották, addig az elzárásokat a szeged-városi, halasi, majsai és dorozsmai mérnökök támogatásával a szegedi árkászzászlóalj végezte el. Az elzárások biztosításáról az 5. honvéd hadtest részéről rendelkezésre bocsátott őrség gondoskodott. A tárolások teljes mértékben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A mesterséges tárolómedencékkel visszatartott víztömeg és a nagy felületeken érvényesülő elszivárgás és elpárolgás révén, de nem utolsó sorban azáltal, hogy 3. ábra. Fent : a halas-fehéitói völgy víztömegábrája 1940-1Ő1 és az ugyancsak belvizes 1937. évi ól. Lent : a kenyérvári völgy vízíömegábrája 1940. III. 17—

Y. 7.