Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - VI. Pichler János: A társulatok és az árvíz

A TÁRSULATOK ÉS AZ ÁRVÍZ 67 Az árvédelem sikerének biztosítása céljából a kötött anyaggazdálkodási helyzet fol) tán szükséges az árvédelmi anyagok beszerzésének az ideihez hasonlóan, de még fokozottabb mértékben való egységes irányítása. Az árvédelemnek másik alapja az árvédelmi munkaerő megszervezése. Ehhez a társulatoknál állandóan alkalmazott gátőrök, az árvédelemre begyakorolt és az árvíz idejére behívott segédgátoiök és árvédelmi csapatok állnak rendelkezésre. Nagyobb veszély esetén, ami az idei évben majd' mindenütt bekövetkezett, a közerő munkába állításával és katonai csapatok kérésével segíthet magán a társulat. A katonai erő leginkább műszaki csapatokból áll és így rendkívül értékes szolgálatot jelent az árvédelem során. Ezért az együttműködés fokozottabb és állandóbb kiépítése kívánatos. A közerő használhatósága — különösen olyan vidéken, ahol árvíz ritkán fordul elő — nem bizonyult megfelelőnek. A legjobban beváltak a szervezett alakulatok, a leventék. Hasznos volna az ország tüzoltószervezetéhez hasonlóan az árvízzel fenyegetett területek községeiben, az árvédelmi társulatok vezetésével és irányításával működő ármentesítő csapatokat felállítani. A belvizek fokozatos levezetéséhez feltétlenül szükséges a magasabb vidéken, valamint a szivattyútelepek környékén való tárolás biztosítása, a szivattyútelepek korszerűsítése (nagyobbteljesítmény és kevesebb üzemanyag) éskevésbbé költséges üzemű, könnyen hordozható szivattyúk beszerzésének elősegítése. Gondoskodni kellene a társulati alkalmazottaknak robbantási munkákra való kiképzéséről a honvédségnél, vagy a földművelés üg) i minisztérium részéről rendezendő tanfolyamokon, hogy a jégeltávolítás re ütközzék nehézségekbe. A megszállt területekkel határos társulatok működésének biztosítása céljából feltétlenül szükséges a nemzetközi árvízjelző szolgálat fejlesztése és az adatoknak társulatainkkal való gyors közlése, továbbá az árvíz és belvíz levezetéséről való gondoskodás a megszá lí területeken. Végül el kell érrüi k, hogy a megszállt területiek a csonkacrszági területekre átfolyó vizek levezetési költségeihez hozzájáruljanak. Teljesítendő volna a társulatokrak a Tisza-Dui avölgyi Társulat központi bizottsága által az illetékes tényezőknél már több alkalommal kifejezett az a kívánsága, hogy a földbirtokrendezéseknél, a házhelykiosztásoknál és a tanyai építkezéseknél feltétlenül meghallgassák őket. Nyilván kellene tartani továbbá azokat a mélyfekvésű területeket, amelyeket nedves években a víz jár és ezért mezőgazdasági művelésre nem alkalmasak. Fontos ennek a leszögezése, nehogy holf medreknek és ereknek a felszántása után, nagyobb csapadék esetén, a mély helyeken jelentkező vizekért a társulatokat okolják. Feltétlenül szükséges a még nem, szabályozott folyóknak és medreknek a szabályozása. Mivel ez állami feladat, mielőbbi megvalósítását kérjük a földművelésügyi kormánytól. Az árvédelmi társulat megalakítása és az árvédelmi műveknek megépítése a szabályozás utáni érdekeltségi feladat. * * * Az árvédekezés idején hosszabb cikk jelent meg egy érdekelt birtokostól ezen a címen: „Mi lelt volnaV — Mi lett volna, kérdezi benne a cikkíró, ha az 1940. évben a 67 áimentesítő társulatnak egy évszázad óta létesült művei nem álltak volna rendelkezésre.