Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - V. Durst Zoltán: A tiszai árvédelem

A TISZAI ÁRVÉDELEM 49 Csonka-Magyarország területén jelenleg 19 társulat működik a Tisza mentén és őrködik a felett, hogy az árvizek kártétel nélkül vonulhassanak le. További 12 társulat alakult a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartozó mellékfolyók völgyében. Ezen kívül Szolnok és Szeged városa maga épített védműveket. A töltések hossza kereken 2500 km, a mentesített terület nagysága erősen megközelíti a hárommillió kat. holdat. A Tisza völgyében alakult társulatok alakulásuk pillanatától a mai napig csaknem 280 millió aranypengőt fordítottak ár- és belvízvédelmi művek építésére és tökéletesítésére. A Tisza völgyének ármentesítése ma sincs teljesen befejezve, mert még mindig vannak jelentékeny nagyságú területek, amelyek mentesítésre várnak. Jól tudjuk, hogy a borsod-hevesi nyilt ártér begátolása csak a közelmúltban indult meg és még nincs teljesen befejezve. A Tiszaújlak fölötti részen, továbbá Szolnoktól délre a Szolnok—Tószeg—Tiszavárkony—Vezseny—Üjkécske és a Tiszaug—Csongrád közötti szakaszon az árvédelmi töltések még kiépítésre várnak (1. ábra). A Tisza-folyó árhullámai, részben azért, mert a gátszakadások száma és jelentősége csökken, részben mert állandóan új és jelentékeny nagyságú területeket mentesítünk az árvíztől, részint a folyó hullámterének lassú feliszapolódása következtében, emelkedő irányzatot mutatnak. A Borsod és Heves vármegye területén az elmúlt években végrehajtott ármentesítési munkálatok szintén az árhullám emelkedését eredményezik. Ezek a körülmények még a közelmúltban is arra késztették a társulatokat, hogy a töltések emelésével és megerősítésével fokozzák a töltések árvédelmi biztonságát. A tiszamenti árvédelmi társulatok töltéseinek magassága a Tiszaújlak és a Sajó-torok közötti szakaszon majdnem mindenütt eléri az 1 m-es, a Sajó torkolata alatt pedig az 1-5 m-es biztonságot, ami annyit jelent, hogy az árvédelmi töltések koronája az említett szakaszokon 1-0, illetőleg 1-5 m-el magasabban fekszik az eddig észlelt legmagasabb árvíznél. Az árvédelmi töltés szelvénye a folyó mentén nem mindenütt ugyanaz és egy-egy társulat határán belül is változik. Általában a töltés magasságához, az anyag minőségéhez, a folyó eséséhez, a meder beágyazódásához és ahhoz igazodik, hogy a víz mennyi ideig áztatja a töltést. A Tisza-folyó felső szakaszán a folyó esése és így a víz sebessége is nagyobb. Az árhullámok gyorsabban levonulnak és a medréből kilépett víz rövidebb ideig áztatja a töltés lábát. Az árvízszint magassága is lényegesen kisebb, mint a folyó középső vagy alsó szakaszán. A töltés szelvénye ennek megfelelően gyengébb (2. ábra). Minél lejjebb megyünk a folyó mentén, annál nagyobb szelvénnyel találkozunk. Mint láthatjuk, a mentesített területeket hatalmas töltésszelvények védik az elárasztás ellen. És ha tekintetbe vesszük még azt, hogy a téli rendellenes időjárás előre figyelmeztette a társulatokat az elkövetkezhető rendkívüli árvízveszélyre, és hogy a földművelésügyi minisztérium is idejében felhívta a társulatok figyelmét az előkészületek megtételére — az árvédelmi szereknek és anyagoknak és a szivatytyúzáshoz szükséges szénnek a rendesnél nagyobb mennyiségben való beszerzésére, — azt mondhatjuk, hogy a tavaszi árhullám nem találta készületlenül a társulatokat. Vízügyi Közlemények. 4