Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)
1-2. szám - IV. Pataki Béla: A Duna 1940. évi árvize
A D l'NA 1940. ÉVI ÁRVIZE 45 Ilyen az albertfalvai társulat területe, amelyen a Hangya telepedett le s ott gyárat, raktárakat és munkáslakásokat épített. Ugyancsak meg kell emelni és erősíteni a sződ—felsőgödi és a szentendreiszigeti ármentesítő társulat árvédelmi töltéseit és különösen Üjpest város árvédelmi műveit. Az első két munka államsegéllyel már megindult. Újpest ügyében azonban még nem történt semmi. A folyammérnöki hivatal ezirányú javaslatait a város pénzhiány miatt levette a napirendről és a március 17 —18-i ijedelem elmultával marad továbbra is a 7 50 méteres biztonság akkor, amikor egy szerencsétlenül kialakuló jégtorlódás 8 méter körüli vízállást és kivédhetetlen árvizet okozhatott volna. Az idei és 1876-i kombinált árvízszín felett 15 méteres biztonságot kellene megkövetelni a mindinkább fejlődő város árvédelmi vonalától. Legalább 1 méteres biztonságra volna szükség a Budapest alatti és lakott területeket védő társulatok töltésein — a dömsöd—pataji társulatot is beleértve. A Duna mentén lévő többi társulat a helyi viszonyok mérlegelésével állapíthatná meg védelmi vonalának magasságát, de kívánatos volna, hogy ott, ahol az idei árvíz a töltések magasságát elérte vagy meghaladta, az idei árvíz felett legalább 50 centiméteres biztonságot teremtsenek. A határmenti társulatoknál ez a biztonság 1 méterre volna fokozandó. 3. Az árvédelem szervezete. Az árvédelmi szervezetet a Duna mentén tökéletesíteni kell. Az idei árvíznél csaknem minden helyen hiányzott a kiképzett, önállóan dolgozni tudó elömunkás. A közerő majdnem hasznavehetetlennek bizonyult és csak ott ért valamit, ahol honvédeinkhez osztották be. Igen jó jelentéseket kapott/ a minisztérium a leventék munkájáról. Kívánatos volna az árvédelmi társulatok területén lévő és velük szomszédos községekben a leventekiképzésnél évenkint legalább 48 órát az árvédelem elméleti és gyakorlati betanítására fordítani. A társulati mérnökök oktató munkájuk eredményét megtalálnák abban, hogy a jövő nemzedék nem állna a töltésen tanácstalanul a mindinkább növekvő csurgásnál és nem dobálnák be a homokos zsákokat a mentettoldali szivárgó nyílásokba. Később a leventéket a katonaságnál tovább képezhetnék. Árvíz esetén 10—20 ilyen kiképzett honvédet lehetne a társulatoknak igényelniök, akik mint kisegítő gátőrök igen hasznos szolgálatot tennének. Leszerelésük után közülük kerülhetnének ki a társulati előmunkások, gátőrök, folyamfelvigyázók és a kiváló altisztekből vízmesterek lehetnének. A közigazgatási hatóságok együttműködése az árvédekező mérnökkel sok tekintetben szabályozást igényel. Az árvédelmi kormánybiztosság működését mindenki ismeri és méltányolja, erről különösebben megemlékeznem tehát felesleges. Gyors, a formaságokat kerülő, határozott intézkedései sok válságos helyzetet fordítottak jóra. 4. Az árvízzel fenyegetett területek megállapítása és nyilvántartása. Végül a fontosabb intézkedések közé sorolom az árvíz által fenyegetett területek kijelölését és telekkönyvi megjelölését.
