Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - I. Trummer Árpád: Az idei országos árvíz

AZ IDEI ORSZÁGOS ÁRVlZ. 1 írta: TRÜMMER ÁRPÁD. Az 1940. esztendőt országos árvíz tette szomorú emlékűvé. Bátran használ­hatjuk az országos megjelölést, nemcsak azért, mert a körülmények kedvezőtlen alakulása miatt több folyónk árvize az eddig ismerteket felülmúlta, hanem azért is, mert csaknem minden jelentékenyebb folyónk áradása egyidőben érte el a legna­gyobb magasságot . így például március hó 28-án, az egyetlen Rába kivételével, mind a Duna, mind a Tisza völgyében, valamennyi nagyobb folyónk vízállása a legmagasabb volt, vagy ahhoz nagyon közel állott. Hasonló veszélyes árvizek máskor is jelentkeztek vizeinken, de rendesen elkülönítve s a Tisza árvizével egyidőben a Duna vízállása volt mérsékelt, vagy megfordítva. Ez az egyidejűség nemcsak árvédelmi társulatainkat állította kemény feladatok elé, hanem az árvé­delem központi irányítására hivatott földművelésügyi minisztériumot is. Ha még megemlítjük, hogy folyóink áradása a hosszú és kemény téli időszak után aránylag korán — március hó közepén — kezdődött, oly időben, amikor folyóinkat még vastag jégpáncél fedte, képet alkothatunk azokról a kedvezőtlen előfeltételekről, amelyek között az emberi erőnek az elszabadult természeti erőkkel fel kellett a harcot vennie. A jeges árvíz mindenkor nehéz feladat elé állítja a szervezett árvédelmet is, az olyan folyókon pedig, amelyeken a rendszeres védekezés nincs előkészítve, az árvíz ellen rendszerint nincs védelem. Hála a Gondviselésnek, az idei árvíz csak vagyonban követelt áldozatokat, a legdrágábbat, az emberi életet, a fékevesztett elem bősz tombolásával szemben sikerült megvédeni. Az árvíz előzményei. Mielőtt az árvízveszedelem lefolyását vázolnám, néhány szóval előzményeiről, a tél időjárásáról és a tavaszi hóolvadásről óhajtok megemlékezni. Mint ismeretes, az 1939/40-es tél szokatlanul hideg volt és a fagyos napok száma is igen nagy volt. Ehhez járult a bőséges havazás, mely az ország egyes vidékein az átlagosnak Г5—2-4-szeresét érte el. A téli csapadék kedvezőtlenül jelentkezett, mert a tél elején a fagyos napok beállta előtt nem volt havazás, ami azzal járt, hogy a hótakaróval nem védett talaj keményen átfagyott. A januárban beállott nagymértékű havazás már a 1 A szerzőnek a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által rendezett előadássorozaton 1940. évi május hó 29-én tartott előadása. Vízügyi Közlemények. ,, 1

Next

/
Thumbnails
Contents