Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XVII. Dóczy Lóránt: A magyar légierő árvédelmi tevékenysége

A MAGYAR LÉGIERŐ ÁRVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE.

1 írta: DÓCZY LÓRÁNT. Az ezévi nagy nemzeti küzdelemben a fiatal magyar légierő először kelhetett szárnyra a természet erőivel szemben magyar élet, magyar föld, magyar vagyon védelmére, és ebben a harcban beigazolhatta azt, hogy a megteremtésével hozott nagy nemzeti áldozat még a természet gigászi erőivel szemben is hatásos fegyvert adott, a magyar katona kezébe. A magyar katona pedig ezt az új fegyvert is oly fanatikus áldozatkész szeretettel tanulta meg kezelni, amint az az ősi magyar katonaerényhez méltó. Az idei szokatlanul kemény tél nagy hótömegekkel árasztotta el az országot és vastag jégpáncélt borított a folyókra. Vízügyi szakkörök már ekkor előre sejtették az olvadás, főleg a gyors olvadás esetén beálló nagy veszélyt és ezért a honvédelmi kormányzat részvételével már az év elején megalakult az árvédelmi bizottság. Ennek előkészítő tevékenységébe a honvéd légierőket is bevonták. Az ilyen, előreláthatóan nagy károkat okozó árvízveszedelem nem mindennapos és így a fiatal magyar légierőnek sem adat, sem tapasztalat nem állt rendelkezésére arra vonatkozólag, hogy részletekben milyen módon tud a segítésben részt venni. Kettős tevékenységünk tisztán állt előttünk, az egyik a felderítés, a másik: nagykiterjedésű jégtorlaszok bombázása. A légierő működőképességének alapfeltétele, hogy olyan repülőtér álljon rendelkezésére. ahonnan el lehet indulni. Bármilyen furcsán hangzik is, ez volt az adott viszonyok között a legnehezebben teljesíthető követelmény. A nagy havazások az összes repülőtereket vastag, fagyott hótakaróval borították. Egyes helyeken 3—4 méteres hófúvások tornyosodtak, és nem volt kilátás arra. hogy a talaj az olvadáskor felszabaduló nagy vízmennyiségtől hamarosan megszabaduljon. Nem lehetett azzal sem számolni, hogy az árvízveszély csak a hóolvadás után fog előállni. Es nem gondolhattunk arra, hogy a gépek az ország valamelyik távoli, bár repülésre legkönnyebben alkalmassá tehető repülőteréről induljanak, mert elsőrendű fontosságú tényezővé emelkedett az, hogy a használható repülőtér a fővárosban, tehát az árvédelem központi szervének székhelyén legyen. A mi árvédelmi tevékenységünk tehát azzal kezdődött, hogy 1940. február 15-től február 27-ig heroikus küzdelmet vívtunk a csepeli repülőtéren a hóellenséggel. A légierő működésének áttekintéséhez ennek a munkának rövid ismertetése szervesen hozzátartozik. 1 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1940. dee. 1 7-i egyetemes ülésén elhangzott előadás