Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XVII. Dóczy Lóránt: A magyar légierő árvédelmi tevékenysége

A MAGYAR LÉGIERŐ ÁRVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE. 1 írta: DÓCZY LÓRÁNT. Az ezévi nagy nemzeti küzdelemben a fiatal magyar légierő először kelhetett szárnyra a természet erőivel szemben magyar élet, magyar föld, magyar vagyon védel­mére, és ebben a harcban beigazolhatta azt, hogy a megteremtésével hozott nagy nemzeti áldozat még a természet gigászi erőivel szemben is hatásos fegyvert adott, a magyar katona kezébe. A magyar katona pedig ezt az új fegyvert is oly fanatikus áldozatkész szeretettel tanulta meg kezelni, amint az az ősi magyar katonaerény­hez méltó. Az idei szokatlanul kemény tél nagy hótömegekkel árasztotta el az országot és vastag jégpáncélt borított a folyókra. Vízügyi szakkörök már ekkor előre sej­tették az olvadás, főleg a gyors olvadás esetén beálló nagy veszélyt és ezért a hon­védelmi kormányzat részvételével már az év elején megalakult az árvédelmi bizottság. Ennek előkészítő tevékenységébe a honvéd légierőket is bevonták. Az ilyen, előreláthatóan nagy károkat okozó árvízveszedelem nem minden­napos és így a fiatal magyar légierőnek sem adat, sem tapasztalat nem állt rendel­kezésére arra vonatkozólag, hogy részletekben milyen módon tud a segítésben részt venni. Kettős tevékenységünk tisztán állt előttünk, az egyik a felderítés, a másik: nagykiterjedésű jégtorlaszok bombázása. A légierő működőképességének alapfeltétele, hogy olyan repülőtér álljon rendel­kezésére. ahonnan el lehet indulni. Bármilyen furcsán hangzik is, ez volt az adott viszonyok között a legnehezebben teljesíthető követelmény. A nagy havazások az összes repülőtereket vastag, fagyott hótakaróval borították. Egyes helyeken 3—4 méteres hófúvások tornyosodtak, és nem volt kilátás arra. hogy a talaj az olvadáskor felszabaduló nagy vízmennyiségtől hamarosan megszabaduljon. Nem lehetett azzal sem számolni, hogy az árvízveszély csak a hóolvadás után fog előállni. Es nem gondolhattunk arra, hogy a gépek az ország valamelyik távoli, bár repülésre legkönnyebben alkalmassá tehető repülőteréről induljanak, mert elsőrendű fontos­ságú tényezővé emelkedett az, hogy a használható repülőtér a fővárosban, tehát az árvédelem központi szervének székhelyén legyen. A mi árvédelmi tevékenységünk tehát azzal kezdődött, hogy 1940. február 15-től február 27-ig heroikus küzdelmet vívtunk a csepeli repülőtéren a hóellenséggel. A légierő működésének áttekintéséhez ennek a munkának rövid ismertetése szervesen hozzátartozik. 1 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1940. dee. 1 7-i egyetemes ülésén elhangzott előadás

Next

/
Thumbnails
Contents