Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XIV. vitéz Geredy Emil: A Zagyva és a Tisza közötti árvízvédelmi munka. A jégrobbantás technikája

ÁRVÍZVÉDELEM A ZAGYVA ÉS A TISZA KÖZT 151 Részben ezért, részben, mert a nyúlgát a kavicságyra épült, később számos szivárgás adódott, különösen a talpfák mentén. A folytonos figyelés, víztelenítés és töltésjavítás a karhatalom nagy részét kötötte le. A gátépítési munkálatokkal egyidejűleg az utász részlegek a vízijárművek segítségével az Ujszásztól északra terjedő tanyavilág 45 családját helyezték biztonságba állatállományával és ingóságaival együtt. Nagy hasznát vettük itt néhány katonai szolgálata idején utászkiképzésben részesült embernek, akik tényleges bajtársaikkal versenyt evezve siettek a bajbajutottak segítségére. Jellemző volt a kilakoltatásnál, hogy a lakosság csak az utolsó pillanatban, mikor háza már összedűlőben volt, mutatkozott hajlandónak tanyája elhagyására. A biztonság, valamint a rendszeres kiürítés lehetővé tétele céljából a mentőrészlegek sokszor kénytelenek voltak erélyesen fellépni. Az árvíz Ujszásznál március 2-án érte el legnagyobb magasságát és két irányban, a községtől északra a Tápió medrén, a községtől délre a vasútvonalak átereszein folyt tovább. A víz elöntötte a vasútvonalaktól délre eső területeket is, amiért is az ottani házcsoportokat külön körtöltéssel kellett körülvenni. A Tápió-csatornán át Zagy varékas irányában folyó, délről mégkerülő árhullám a községet keletről is elöntéssel fenyegette. Ennek elhárítására a községet itt is nyúlgáttal kellett megvédeni. Ezzel bezárult a vízgyűrű Ujszász körül és a községet csak vasúton vagy az abonyi műúton lehetett száraz lábbal megközelíteni. Mindazonáltal közvetlen veszély ekkor már nem fenyegetett, mert a töltések mindenütt állták a vizet. Mint jellemző esetet említem, hogy az árvíz közeledését és a veszélyt Ujszász község is a harangok félreverésével jelezte. A harangzúgás vagy 4 napig tartott, pedig már minden valamirevaló ember, gyerek és asszony a töltésen dolgozott és csak a tehetetlen aggok, a főzést végző asszonyok és a csecsemők tartózkodtak otthon, akiket csak megfélemlítettek a folytonos harangozással. A nyugalom helyreállítása érdekében a harangzúgást beszüntettem. A különböző árvízszintek megfigyelése céljából március 29-én több helyen állítottam fel vízmércéket és rendszeres leolvasásukat rendeltem el. így állandóan és részletesen tájékozva voltam a vízszint-ingadozásokról. A zagyvarékasi árvíz. Mint már említettem, az Üjszászt délről megkerülő vizek a Tápió-csatorna medrén át a budapesti vasútvonallal, a Zagy varékas község és vasútállomás közötti műúttal és a Zagyva jobbparti védtöltésével határolt öblözetbe folytak le. Ezzel a lezúduló ár most Zagyvarékas községet fenyegette közvetlenül és már Szolnok közelébe érkezett. Az áradat megállítása céljából a Zagyvarékas község és a vasútállomás közötti műút töltését — a határoló töltések legalacsonyabbikát — kellett egy kb. l'O m magas gáttal felemelni. A végrehajtással megbízott újabb karhatalmi csoport egy árkász-szakaszból és egy fél utászszázadból, egy vegyes (gyalogos -f- tüzér) munkásszázadból és egy rendfenntartó munkás karhatalmi századból állott. Később még a szolnoki VI. közérdekű munkazászlóaljat is iderendelték. A szállítás ismét vasúton és gépkocsin történt. A munka már közvetlenül az ujszászi munkálatok megindítása után kezdetét vette, mikor az öblözetben még alig volt víz. Ebben az időpontban csak a mélyebb