Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)
1-2. szám - XIII. Siklósi Szabolcs: A Sajó, Zagyva és Tarna 1940. évi árvizei
146 SIKLÓSI SZABOLCS Március 23-án este újból riasztó hír jött a felső szakaszról, hogy a Mátrából rendkívüli mennyiségű víz zúdul lefelé és fel kell készülni az eddigieknél is nagyobb áradásra. Március 24-én hajnali 1 órakor jelentették, hogy a víz elérte Tarnazsadány felső végét, 3/ 43-kor már a házhelyekig jutott. 5 órakor megtörtént a törvényhatósági út elvágása 10 m hosszban, amit a törvényhatóság engedett meg az előző évi árvíz tapasztalatain okulva. Ezzel ugyanis meg lehetett akadályozni, hogy az úttest a vizet az ott épült házakra duzzassza fel. 8 órakor Tarnaörs 486 cm-es vízállást jelentett azzal, hogy az árvíz több helyen átfolyik Miske felé. Ugyancsak nagyobb átfolyást jelentettek Jászdózsáról és Visznekről. 9 órakor a Nagy-Tarna a magas vízállás miatt nem volt képes befogadni a Tarnaörsnél beléje ömlő Kis-Tarna -vizét, a víz visszaduzzadt a község felé. A felülről még le nem eresztgetett, a hullámtérre kiszorult jég megtorlódott a nagy kőhídnál, robbantása iránt az intézkedés megtörtént. 14 órakor Verpelét erősen emelkedő 344 cm-es vízállást jelentett. Ezért Tarnazsadányból, Tarnaméráról, Zaránkról és Tarnaörsről közerőt kellett kirendelni. 16 órakor a Tarnócán a víz átcsapott a töltés tetején. Félóra múlva egy zaránki küldönc jelentette, hogy a Nagy-Tarna Visznek felé, a Bene pedig alsó szakaszán mindkét oldalra átcsapott a töltés tetején. Mindezideig még csak a mellékágak vize emelte a Nagy-Tarna vizét, úgy, hogy az eddigi árvíz tulajdonképen a Mátra déli lejtőinek hó vize volt. A Nagy-Tarna árvize Verpeléten 25-én reggel 5 órakor tetőzött 416 cm-rel. A társulat területén az ősz folyamán a vasútvonaltól lefelé, a káli határban, a malomárok balpartján készített töltésemelést az árvíz hosszabb szakaszon elsodorta. A malomárok torkolatától lefelé három töltésszakadás keletkezett, amelyeknek a tarnadobiak megkísérelték az elzárását, de eredménytelenül, mert nem lehetett anyagot szerezni az eltöltéshez. A tarnazsadányi határ felső végétől a viszneki határig a jobbparton a töltések jókarban vannak, csak kisebb szivárgások voltak féreglyukakon keresztül. Lejjebb azonban több száz méter hosszban 10—30 cm vastagságban a töltés tetején bukott át a víz és a Nagy-Tarna és a Gyöngyös egyesülésénél folyt vissza a mederbe. A Gyöngyös-patakon a vízimalom duzzasztójánál keletkezett jégtorlasz következtében az árvíz átfolyt a Jászárokszállás felé vezető főúton Miskére, majd Jászdózsánál jutott vissza a mederbe. A Bene-patak medre majdnem végig kicsineK bizonyult. Az árvíz kevés kivétellel majdnem teljes hosszában átfolyt a töltések tetején és nagyon sok kisebb-nagyobb töltésszakadást okozott. Az árvíz Nagyfüged község déli részébe is behatolt . A Tarwóca-patakon Tarnazsadány község felett a víz több helyen a töltés tetején bukott át, de nagyobb töltésszakadás nem keletkezett. Az itt kifolyt víz a kompolti határ felől jött vizekkel együtt elárasztotta Tarnazsadány nagy részét. Március 25-én a kisebb-nagyobb töltésszakadások száma elérte a 38-at. Ettől fogva, kisebb ingadozásoktól eltekintve, általános apadás következett március 31-ig. A levonult árvíz legjobban az O. F. B.-házhelyeseket sújtotta. Ezek a szegény emberek fognak leghamarabb teljesen tönkremenni, mert egy élet keserves munkájával nagy nehezen felépített hajlékot vesztenek el hitükkel együtt és továbbra is örökös rettegésben kell élniök. Ezt el lehetne kerülni a védművek olyan állapotba hozatalával, hogy az árvizektől mentesüljenek.
