Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - X. Mantuano József: A Sió, Sárvíz és Kapos 1940. évi márciusi árvizeinek ismertetése

122 MANTUANO JÓZSEF A vízállások a Sárvízen átlag 17%-kal, a Sión 33%, a Kaposon a kurdi mércén 49%-kai multák felül az eddig észlelt legnagyobb vízállásokat. Figyelembe kell azonban még azt is vennünk, hogy a régebbi nagyvizek észlelése óta a medreket jókarba helyezték és a vízvezetőképességüket jelentékenyen növelték, úgyhogy a %-ban kimutatott eltérések nem mutatják teljes valóságban a vízállások rendkívüliségét. Külön feltüntettem még a Kaposon szabályozási tervekkel kapcsolatban számított nagyvízszinektől való eltéréseket. Azért vettem a számított nagy víz színeket alapul, mivel a Kaposon, a kurdi vízmércét leszámítva, a többit csak a szabályozás után helyezték el és így az összehasonlítás nem vonatkoznék azonos alapokra. 11. TÁBLÁZAT. Eltérés a számított nagyviztöl a Kaposon. Pincehely Kurd Dombóvár Kaposvár Számított nagyvízszin cm-ben 1940. tavaszi tetőző vízszin cm-ben 375 575 375 475 360 550 230 470 í cm-ben Eltérés !.. , 1 %-ban 200 53-3 100 26-7 190 52-7 240 104-3 Az eltérések Pincehelyen, Dombóváron, de főleg Kaposváron, rendkívü nagyok. A várható vízmagasságoktóli legnagyobb eltérések a Kapós völgyében voltak' Ez okozta, hogy a legtöbb híd itt pusztult el, ami arra a meggondolásra késztet, hogy a hidak nyílásait a jövőben feltétlenül növelni kell. A Sárvizén az emelkedések mérsékeltebbek, mert a felső szakaszon a széles ártérben a víz tározódni tudott. Az alsó szakaszon a töltésszakadásokat és az elöntéseket elsősorban a Sió töltéseinek pusztulása okozta. Sión két állapotot különböztethetünk meg elég élesen (5. ábra). Az egyik, a mellékvízfolyások okozta helyi nagy vizek március 14-én, Jut és Mezőkomárom között a Kiskoppány, Uzdnál a Donát, Kölesden a Hidas-patak, Agárdon a Völgységi árok okozta áradás folytán, a második a felülről, főleg a Kapós völgyéből jövő áradás március 19-én, mely a már amúgy is feltöltött mederben rendkívüli magasságot ért el. A vízszinek alakulását a töltésszakadások lényegesen befolyásolták, mert hol a Sióból ömlött a Sárvízbe, hol a Sárvízből tört át a Sióba az áradat. Mint már említettem, az előállott késleltetés folytán a Sió és Sárvíz március 26-i agárdi nagy vízállása szerencsére nem esett össze a Duna március 21-i jeges árvizével és a katasztrófa nem szélesedett ki nagyobb területre. A vízmennyiségek vizsgálata. Arról, hogy milyen víztömegek kerültek lefolyásra a Sió és Sárvíz völgyében a töltésszakadások miatt nehéz helyes képet alkotni. A Kapós völgyében és Simontornyánál a Sión azonban mégis össze lehetett állítani némi tájékoztató adatokat.